Nagyon jók voltak a mutatós műszerek, csak tudni kellett azt, hogy mikor milyen belső ellenállásút szabad használni.

Ahhoz meg azt kellett tudni, hogy a feszültségforrás milyen belső ellenállással bír. Jellemző példa erre TV készülék képcsövének a segédrács feszültség mérése, melyet csővoltmérővel lehetett pontosan megmérni. Ugyanis olyan magas volt a belső ellenállása, hogy ha egy egyszerűbb műszert rátett az ember, máris shöntölte a belső ellenállást és nem azt mérte, ami a valóság.