Azt mondanám, hogy te nem Istennel állsz harcban, hanem azzal a képpel, amit festenek róla a vallások.  Ez valószínűleg több pontra (amelyekben harcban állsz) igaz is.

 

Egyetlen pontban egyezik meg mindegyik vallás és más spirituális kör: feltétel nélküli szeretet.

 

Arra céloztam, hogy ha elfogadod, hogy létezik egy olyan intelligens teremtő erő, amit sokan Istennek hívnak és senki sem képes látni a teljes képet róla, akkor úgy gondolod, hogy ő is belemegy ebbe a(z emberek körében gyakran alkalmazott) ki nem szeret kit és miért játékba? Nem az lenne a logikus, hogy ő mindenkit szeret és ezt "gondolja" természetesnek? Márpedig ha ez a természetes, akkor ettől eltérő álláspont nem az?

 

Nem tudom pontosan, hogy milyen istenképet állítottál össze magadnak, de ha még saját bevallásod szerint is bizonyos pontokban harcolsz ezzel az istenképpel, akkor nem gondolod, hogy rossz az irány?

 

Vagy pedig, ha a feltétel nélküli szeretet nem szerepel a te istenképedben, akkor miről szól a harc? Miért, kivel harcolsz egyáltalán?

 

Ez nem azt jelenti, hogy mindenkinek szeretnie kell mindenkit, hiszen létezik a szabad akarat. Viszont a feltétel nélküli szeretet hiányában zárva maradnak olyan kapuk, amelyeket az emberek mindenképpen szeretnének kinyitni (pl. megváltás). Persze ez is csak egy istenkép alapján igaz :)