A magam reszerol koszonet a jokivansagoker mindenkinek - es BUEK mindenkinek, akinek mar 2018 van (erre nekem meg varnom kell nehany orat :)

Hja, elkapott a felesegem meg engem a gepszij, es a szoba (vagy ahogy kinez: majdani szobak) kialakitasa kicsit hasonlit ahhoz, hogy az utazas mar szinte erdekesebb, mint a megerkezes. Dagalyosan azt irhatnam, hogy egy egyre tagulo horizontu vilagba csoppentunk; mondhatni ezt gyujtesi szenvedelynek is, de azert ezen ez tulmegy, hiszen minden "dizajn", forma, targy mogott ott van egy ember, a maga hitevel es filozofiajaval.

Valamifele orokkevalosag es bizakodas van ezekben a targyakban - pl. egy bizonyos piros telefon [Ericofon], amit a 40-es evekben terveztek es a 60-as evekben gyartottak, ma is szebb es futurisztikusabb, mint barmely mai, modern telefon. Vagy a 2001 Urodusszeia, amit csodaltam de nem igazan szerettem, sokkal kozelebb kerult igy hozzam.

Jo nehany konyvet vettem az elmult par honapban utopias filmekrol, igy a 2001-rol is - a film ugyan nem utopia a tarsadalmi szinten, de technikai szinten az; olyan technikailag fejlett jovot abrazol ez is (meg az altalunk "begyujtott" targyak is), ami mellett az emberiseg szep ovatosan elment - es most fuggunk a nagy szurke semmiben, mint az az idoutazo, aki az idoben visszamenve veletlenul a sajat nagyapjat oli meg.

Az en ujevi kivansagom az, hogy az egykori optimizmus, egy bekes es szep jovobe vetett hit, terjen vissza a vilagunkba - es soha el ne hagyjon minket.