Véget ért az idei, összességében az 5. Röpülj páva vetélkedő: csodálatos volt, magával ragadó és felemelő!

Gratulálok mindenkinek - but one: az egyik műsorvezető, aki túlharsogta összes partnerét, mint korábban is :(

.

A mai döntőben kategóriagyőztes csallóközi Pósfa zenekar játéka után a dudásként is ismert zsűritag, Agócs Gergely által említett vers kívánkozott a mai találatomba.

A Nyugat 1935. évi 4. számában jelent meg, a költő utolsó előtti verseként.

.

.

ÉNEK BUKOSZA TANÁCS IGNÁCRÓL

.

Kecskedudás volt, vén, magyar szatír,
Felőle hét határban vert a hír.

.

Lagzin, toron csak fújta egyaránt,
Túlharsogta az életet, halált.

.

Betyárok, csárdák eltűntek tova,
Ő itt maradt s nem fáradt el soha.

.

A városba ment néha s a cigányt
Leintette: magának muzsikált.

.

Oly gőggel nézett a kocsmába szét,
Mint egy Homér. Mögötte volt a nép,

.

A múlt, a puszták, egy magyar világ
Ujjongva sírtak a melódiák.

.

/Juhász Gyula, 1934/

.

.

Bukosza Tanács Ignác volt az utolsó szegedi bőrdudás. akiről így emlékezik meg Csapody Miklós Bálint Sándor etnográfusról és Alsóvárosról is készített írásában:

 

"Alsóváros leghosszabb utcája nevezetes szegedi alakok emlékét őrzi. Pálfy János híres kovácsmester a paprika-feldolgozás modern technikájának, a hasításnak és a gőzmalmi őrlésnek volt az úttörője. Itt lakott Csonka Bukosza Tanács Ignác vízimolnár és bőrdudás, akit még Bálint Sándor és Bartók is hallott, „amint a regrutákat kísérte az alsóvárosi utcákon, akik végigdalolták, végigkeseregték az újoncidejüket, amíg be nem vonultak.” Bukosza

„Mesterségének címere, a díszesen kifaragott hajóorr 1920 tájáig ott volt a háza előtt (Pálfy utca 46.) leásva.”

.