törökfürdő, gőz, izzadtság

lét és idő

szabó lőrinc léte

"Költő, aki meg akar élni, élni akar. Ezer kis és nagy történet, de most csak A huszonhatodik évről. Évek, talán évtizedek óta kacérkodom vele. Soha nem vettem a fáradtságot, hogy alámerüljek a költővel, részben minek alámerülni oda, ahol nincs levegő, részben, mert az embert, ha itt az idő, beleegyezése nélkül is megmeríti az Úristen. Párhuzamosan mozogtunk, úgy tűnt, soha nem jövünk össze A huszonhatodik évvel, aztán a negyedik emelet ráomlik az elsőre, a párhuzamosok összeérnek. Ki érti ezt? Korzáti Erzsébet múzsa-valósága 23 évesen születik. Csillebércen. Együtt élvezik az eget, a földet, a füvet négyen, Szabó Lőrinc, az ő fiatal felesége, Mikes Klára (a korabeli bulvár Est-lapok főnöke, Mikes Lajos az após, aki Szabó Lőrinc munkahelyi főnöke is, mindenképpen bonyolult felállás), egy jómódú kereskedő: Vékes Ödön, és a feleség, Vékesné (amit én mindig Vétkesnek olvastam megbocsáthatatlanul, bár jó okkal) Korzáti Erzsébet. A 23 éves múzsa sok mindenre alkalmatos. Nem fiatal, de van még mit tanulnia, ha nyitott az újra, nem öreg, nincsenek bekopva bizonyos múzsa-eresztékek, amelyek bizony gyorsan elhasználódnak a harmincas évek környékén. Erzsébet és Lőrinc légtornászként kapják el egymást, ahogy lenni szokott. A libidóval kevésbé ellátott házastársakat elnyomja a friss hegyi levegő, a bő vacsora, őket ugyanez tartja ébren. Így van ez. És szolgálják a test ördögét. Kezdődik egy huszonöt éven át tartó őrület, elmebaj, sikoltozás, öngyilkos fenyegetőzés innen és onnan, bűnfeltáró vallomások, lelkifurdalás, és persze az önzés és viszont-önzés, a se veled, se nélküled. A rendszeres tombolás közt, sonka a zsömlében, ami az egészet egyensúlyban tartja, a titkosan béapplikált szeretkezések. Mindig tudtam, hogy Szabó Lőrinc különleges költőember. Normális férfi egy-két év után (rosszabbaknál hat hónap a menetidő) belefárad külső kapcsolataiba, visszazarándokol a szent családhoz, a hitvesi ágyba, és várja, hogy horgára akadjon valami új, kevésbé gyötrelmes, rövidebb bonyodalommal járó nőnemű. De Szabó Lőrinc nem engedi el Korzáti Erzsébetet. "Én csináltalak", mondja, "minden porcikád belőlem van". Hagyományos Ádám-Éva felállás. Nehogy már az oldalborda megkérdőjelezzen valamit, mert Éva nem létezne nélküle. Persze nem ennyire durván, de mégis így. Közben folyamatosan írja a hiányt, a szerelmet, a bűntudatot, a bűnbánatot, a hol előbukkanó, hol eltűnő egót."

Borisz közben vígotszkíj, leontyev. lurija nyomán rádöbben az agy malebranche rendszerére(hálózatára).