Lányi Sarolta

Időzavar

Ha unod a jelenvalóságot
és benne saját jelenlétedet,
hagyd itt mostani magadat
s vele az unott napokat.
Fordulj vissza, s bújj éveid mögé,
gondolj arra, mit egykor megértél
s meg is értettél. Az volt neked
az átélnivaló s
megbékéltél vele. Az életed
néha lebegés volt a dolgok felett,
máskor meg marakodás a sorssal,
mígnem beleájultál a Semmibe.
Elrendezni emlékeid,

sajnos, nem tudod.
Ha feltúrnád fiókjaid
s bennük a lomtömeget -
beleőrülnél. Hogy is tudnál ott
valamit megtalálni?
Emlékezem:
mindig rendetlen voltál

kiskorodban is...
Ezt józanul mérlegelve
nevelési szempontból
szeretnék a kezedre ütni,
te haszontalan rossz gyerek...
Most mit tegyek?
Hiszen ez az én kezem!