Akárhogy is élek a menybe jutok egyszer,
Száraz torkom végre megáztatom szesszel.
Cigire is gyújtok, nézem a nim-fákat,
Vagy mi a fenék nő-nek ott a menyországban.

Biztos sörből van a tenger, csokiból a ház,
Kolbászból a kerítés, szivarból a nád.
Aranyra ott tényleg semmi szükség nincsen,
Hála az Istennek ott aranyerem sincsen.

Ha éhes leszek mégis csak kitátom a szám,
Sült galamb repül belé, boldogság vár rám.
Idelenn az ördög folyton velem viccel,
Már csak az kérdés hogy ki a fene visz fel?