Börzsönyi második napunk is sok örömmel ajándékozott meg bennünket. Teljesen a rabjaivá váltunk még biztos visszatérünk felfedezni( Börzsönyi kék...) Meglátszik,hogy talán ez a legkedveltebb turista célpont az országban. Hétköznap ellenére számtalan túrázóval,több kékezővel is találkoztunk. Nagyon élveztük a fingatós kaptatót az Inóci-vágásban. Kicsit szomorúan néztünk körül a NHH sokkal jobb sorsra érdemes sípályáin-remélem lesz tőkeerős befektető aki felvirágoztatja az ország talán legjobb adottságú sípályáját. Elismerés a turistaházat üzemeltető házaspárnak,hogy dacolva a néha nagyon rossz körülményekkel   kitartanak.Nagyon finomak a Balassagyarmati kézműves sörök (Vidrócki-vörös. Jó Palóc-pils) és árban is teljesen korrektek.

            Bejött a Csóványosig tartó szakasz is a rengeteg látnivalóval,útközben a Rakódónál Emlékszalagot kötöttünk a Szt. István Emlékkeresztre. Csóványoson a kilátóba csak az asszonyt küldtem fel,mi a majréval lent maradtunk.  Csóványosról lefele a fenséges bükkösök jöttek be,a Fultán-kereszttől már kevésbé tetszett a nyomvonal,de soha rosszabbat. A Nógrád előtti villanypásztor hektikusságáról már esett szó. A végére maradt még egy élvezetes utazás a Piroskával(csöcsrázó) Vácig. 

 Beszámoló a szakaszról