Ezer köszönet az óvári fotókért! Mert bár évekkel ezelőtt szentül elhatároztam, hogy végigjárom a lakóhelyemhez viszonylak közeli -- 50 kilométeren belül eső -- Mátra-hegység várait, a kezdeti nagy lelkesedés után másfelé irányult a figyelmem és szabadidőm. Így hát azon a területen eljutottam Ágasvárhoz és a Cserteri-várhoz, de még az Óvár kimaradt a személyes felfedezés öröméből.

 

Ágasvár makacsul őrzi a titkait. A Castrum Bene Egyesület gondozásában 2009-ben megjelentetett Heves megyei vártopográfiában a következőket olvasni róla:

 

 

Tehát amíg Óvár titkokat rejtő talajába nem hasít bele a régész csákánya és nem kerülnek napvilágra a régen {mikor?} itt élt várlakók használati tárgyai, addig csak találgatni lehet keletkezésének idejéről, a vele történt eseményekről.

 

A Kárpát-medencében új hazára lelet magyar törzsek elsősorban az állattartásra és letelepedésre alkalmas területeket foglalták el szállásul. A Mátra déli lábánál a magyarokhoz csatlakozott kabarokról tudunk, mint első foglalókról.

 

Szent István király tűzzel és vassal szerezte meg a központosított államot, vált első királyává. Hatalmának biztosítására a vármegyék, azon belül is az ispáni várak szolgáltak. A Mátra vidéke Heves ispánsági várához tartozott, amely az alföldi vidéken fa-föld sáncszerkezetű erődítmény lehetett.

 

Az 1241-42-es tatárjárás pusztításai után IV. Béla király várépítési programot hirdetett meg. A magánbirtokosok mellett maga az uralkodó is építtetett várakat. Talán ekkoriban emelték az őskori kősáncok csúcsára a középkori Óvárt?

 

Persze azonnal felötlik a várbarátban a kérdés: vajon a közeli Ágasvár mellett, amit szintén a tatárjárás utáni korszak szüleményének tartanak, vajon minek kellett volna még egy ilyen hatalmas területű kővár? Vagy tényleg előbb épült az Óvár, mint az Ágasvár? De akkor mikor keletkezett az óvári középkori vár?