Már készülünk Kristóf október 20-i szereplésére, amikor is az 1. Sosztakovics-csellóversenyben Várdai István szólójával kiegészítve a Zuglói Filharmonikusokat vezényli a Budapesti Kongresszusi Központban.
A múlt héten Kristóf Londonból Glasgow-ba repült, és az ottani játékáról az alábbi, az ő fényképével kiegészített beszámolót jelentette meg A SCOTSMAN:
http://www.scotsman.com/lifestyle/culture/music/music-review-bbc-sso-kristof-barati-1-4586207
A BBC Skót Szimfonikus Zenekar (SSO) és Baráti Kristóf 2017. 10. 12-i koncertje.
Nyugodtan elhíresztelhető, hogy a hegedűrajongóknak csodálatos hetük a mostani. Először Nicola Benedettit, ezen a hétvégén James Ehnest az RSNO (Royal Scottish National Orchestra)-val, de a csütörtöki nap örömteli meglepetése a magyar Baráti Kristóf volt, aki a BBC SSO-val Bruch hegedűversenyét adta elő teljesen lebilincselően a Glasgowi City Hallban. Baráti Stradivarijának ragyogó hangja ösztönösen átütő volt.
Baráti valamennyi hangja szinte lebegett a zenekar fölött, a lágy passzázsok még a legsűrűbb zeneszöveten is áthatoltak, könnyeddé, átláthatóvá és lelkesítően meggyőzővé téve a művet a hallgatóságnak. Ezen túl pedig ott volt még az előadó abszolút uralma és megjelenése. Baráti alkatában és fizikálisan egy sportember, aki aztán egy teljesen fegyelmezett és borotvaéles ritmikájú és tökéletesen precíz előadóvá alakul át. Ez volt érezhető a zárótétel lüktető tüzijátékaiban, hasonlóan a nyitótétel témafelvetésének arányos és gazdag költőiségű megformálásában, valamint a varázslatos lassú tételben.
A továbbiakban a zenekarról ír a kritikus (Ken Walton), nem éppen hízelgően..., megjegyezve korábban, hogy október 13-án Kristóf és az SSO a Mendelssohn e-moll hegedűversennyel lép(ett) fel a szintén skóciai Invernessben.
xxxxx
Két és fél éve Berlinben játszotta Kristóf ezt a hegedűversenyt, amiről szintén lefordítottam itt a kritikát, de itthon még nem hallottam tőle. Miközben meghallgattam felvételeket Bruch legismertebb hegedűversenyével, felidéztem újból az 1838 és 1920 között élt sokadik B-betűs nagy német zeneszerző munkásságát, benne a jelentősebb vonóshangszerre írt műveit:
- a három moll-hegedűverseny közül az első kettő közel egyforma hosszú (25 percesek), a harmadik több mint fél órás, és a varázslatos első mellett talán azért is hanyagolják a többit, mivel pl. a második szokatlan felépítésével szinte unalmasan indul (egy nem nagyon adagióval), majd jön a lassú tétel helyén egy recitatívós mérsékelt allegro, és a tétel végén egy visszafogott andante, majd csak a fináléban élénkebb jelentősen az iram.
A hegedűre és zenekarra írt nem tipikus versenyművek, illetve a rövidebb ilyen darabok közül kiemelkedik a Skót fantázia (kb. 30 perces) a maga öt tételével, majd 1-1 románc, szerenád és koncertdarab, valamint 2 adagio tartozik ide.
A csellóra és zenekarra írt művei közül sokszor játsszák a hangulatos Kol Nidreit, itthon is hallottam többször, Várdaitól stb. Cselló-zongora változatban (itt éppen a most Várdai által használt hangszerrel) is előadják.
A glasgowi koncerthez még: a karmester és a szólista is király volt...
Kíváncsian várom az invernessi kirtikát Kristóf Mendelssohn-hegedűversenyével.
