"Igen, neha meg lehet lepni oket csuklovagassal..."

OK, legalább ebben megvan az egyetértés, mert a korábbi hozzászólásokat olvasva úgy tűnt, az idősebb mesterek egyszerűen legyőzhetetlen jedik, megvághatatlan héroszok. Elképzelhető, hogy ez nem a ti hibátok, netalán az olvasók láttak olyat a szövegben, ami nem is volt benne. Egyvalami biztos - tényleg ilyen képzete támadt az embernek.

Az egyik izgalmas különbség a kendó és az európai vívás között az, hogy a vívók nem várják a vívómesterektől (vívóedzőktől), hogy azok még 60-70-80 éves korukban is le tudják győzni a tanítványaikat, netalán még a legjobbakat is. Hogy a kendóban ez miért elvárás, azt nem tudom. Biztos van erre van kulturális magyarázat.

A két adagnyi táblázatot nézegetve úgy tűnik, a kendóban pont úgy érvényesülnek a fiziológiai törvényszerűségek, mint a sportvívásban.

"Ha nem lehetne az oreg mesterektol tanulni semmit..."

Természetesen ilyet nem mondtam. A társalgás témája az idősebb kendómesterek vs fiatal csúcskendósok küzdelme volt. Egy idősebb mester bizonyára kiváló oktató, és rengeteg dolgot lehet tőle tanulni: az alapok csiszolásától kezdve, az iskolavíváson át, egészen a szabadvívás finomabb szempontjainak a megismeréséig.

"...ugysem fogod megtapasztalni (...) Inkabb tervezz egy gepet..." :-/

Ui.:
Általánosságban elmondható, érdemes figyelni a külföldi, magasabb szintű kendósok hozzászólásait, mert ezekből lehet a legtöbbet megtudni. Máshonnan sokkal kevesebb hasznos információ szűrhető le.