.

                 Táncszóra

.

.
                        (Hivogató)

.
A tánc honnan támad? talán a csizmákból?
vagy moháscsipkéjű fürge sarkantyukból?
nem abból, sem ebből, sem abból, nem másból,
csak szellőt utánzó vérünk szállásából,

.
vízünk sikságából, hegyünk tetejéből,
ragokkal megrakott szavunk közepéből,
vetésből, ahonnan fölszáll a pacsirta,
akár az emberek fölszabadult kínja,

.
mámoros az égben, de mire lehullna
örül, ha a főszél messzi el nem fújja,
a szívünk pacsirta, a szél sose áll meg,
s ha mégis megállna, magától dallá lesz.

.

.
        (Leánytánc)

.
Párod én leszek,
hozzád lépkedek,
mint a rózsa napvilághoz
illeszkedek,
.
tehozzád megyek,
oldalt libbenek,
hátulról előre hajlok,
vedd hívségemet,

.
hűséges leszek
nem ereszt szemed
én sem engedlek el immár
szép kedvesemet.

.

.
        (Férfitánc)

.
Nyissátok ki a kaput,
táncba térül minden út,
kezdődik a férfitánc
erős tánc, akár a lánc,

.
ki perdülne karomba?
társam, párom ki volna?
aki velem táncba áll,
elkerüli a halál,
.
brúgó-bőgő, cimbalom,
följött fényes csillagom,
tapsom csattan lábamon,
igazgyöngy homlokomon,

.
hopp-la hopp-la trallalla
isten bujt a lábamba,
ördög a derekamba,
gyönge lánykéz hajamba

.
szelet vetek markommal,
testem levegőt forral,
ki perdülne karomba?
társam párom ki volna?

.
táncba térül minden út,
döntsétek ki a kaput,
csikorogjon, zördüljön,
lábam alá döndüljön!

.

/Ágh István, az 1977-ben megjelent,

Jól vagy? című kötetéből/

.