Ősi , terhelt öröksége az emberiségnek az, ami pl az ószövben is visszaköszön, hogy faji, etnikai alapon viszonyultatja az embereket egymáshoz. A viszonylag "tiszta" vérvonalú népek identitása büszkeséget ad, nekik, de ez csak illúzió, ami ráadásul fasisztává teszi a nemzetet, ha ezt politikai szinten a hatalomban képviselik.

 De most félreteszem ezt és belegondolok, ha pl árja "inuit" eszkimó indián lennék, milyen lenne a jégkunyhómban arról ábrándozni, hogy a "kiválasztott" nép által leszek megáldva, amelynek több törzse is már rég kiveszett, de a fennmaradtak sem kicsit identitásidegenek számomra.

Megpróbálnám oldani a feloldhatatlant, és menórát vinnék a jégkunyhóba,ami előtt izraeli zászló leng, és kipában adnék hálát a fókákért. A tengeri lények úrasszonyát, Szednát útálatosságnak tartanám, a Nagy Szellemet egyenesen Sátánnak, és nagy élvezettel olvasnám a sivatagi történeteket. A hitem miatt engem "üldöző", értetlenkedő törzstagjaim pedig csak a hitemet erősítik, így üldözték az igaz hitűeket mindigis..