"Ez a svájci órák lelkét érintő változtatás."

Nem az, és ezért lennék igen óvatos egyelőre a lelkesedéssel... A hagyományos svájci horgony-gátszerkezet nagyon nem véletlenül lett "egyeduralkodó", ahogy a kerékbillegő-hajszálrugó párosra is elmondható ez. Szó sincs róla, hogy ne lett volna számtalan, nagyon is átgondolt, tudományos alapossággal körüljárt, "kitalált" alternatíva, több százra rúg a szabadalmaztatott mindenféle gátszerkezet-típusok száma, és százas nagyságrendben került ezekből ténylegesen gyártásra is - de a gyakorlatban EGYIK SEM VÁLT BE. Vagy problémák voltak vele számosak (emlékszünk még a Co-Axial botladozásaira) - vagy sok munka és fejlesztés után végül tudta hozni az "ősi-tradicionális" horgonygátszerkezet megbízhatósági-tartóssági-pontossági mutatóit, ám többet ő sem - miközben sokkal drágább meg bonyolultabb volt...

A pontosság tekintetében egyébként nem a gátszerkezet, hanem maga a szabályozó, a billegő, a lengőrendszer a felelős, és a mechanikus lengőrendszerrel egyáltalán elvi síkon is elérhető pontosságot a legigényesebb tömeg-gyártott konstrukciók olyan mértékben tudják közelíteni, hogy itt már érdemi előrelépés nem várható. Mondjuk ki egyenesen: egy fizikálisan, mechanikusan mozgatott fizikális lengőrendszer elméletileg sem lehet olyan stabil, ergo annyira pontos, mint egy rezgőkvarc, és a kvarc még önmagához képest külső kompenzációval tovább javítható, alkalmazható belőle a stabilitás javítására több is - ez utóbbi ötletet (több billegős rendszerek) a mechanikus óráknál is bevetették, de csodát már ez sem tud tenni.

A Zenith által kigondolt megoldás fizikális kivitelét illetően rettenetesen "furmányos". Tényleg hallatlanul ötletes és kreatív - de az elv egyáltalán nem új, annyira nem, hogy erős a gyanúm, hogy nem fogják tudni még szabadalmaztatni sem - a konkrét kivitelt, geometriát igen, azt levédethetik, de az elvet nem. Mégpedig azért nem, mert nem új, olyannyira nem, hogy példának okáért a II.világháborús időzített légvédelmi gránátoknál is volt nagyon hasonló megoldás, ahol a horgony-billegő-hajszálrugó összevonását egyetlen egy rugózott lemezben erősen ehhez hasonlóan oldották meg - ott a cél egyébként kettős volt, egyfelől a sokkal nagyobb lengésszám miatti jobb, precízebb időzíthetőség, másrészt - és ez az érdekes - a lehető legolcsóbb gyárthatóság. Ebben a megoldásban is annak a reális veszélyét látom, hogy ez a szilíciumból gyártott lemezke kizárólag tömeggyártásban lesz a szükséges precizitással előállítható - viszont ha ebbe belekezdenek, akkor meg filléres lesz... És ha elkezd valaki más tömegesen gyártani hasonlót...

Másrészt még mindig tamáskodom - a gátszerkezet igénybevétele rettenetesen nagy lesz, kétlem, hogy az élettartam "végtelen" lesz... Az amplitúdó kicsi, a bevitt energia a tehetetlen tömeghez képest nagyon csekély (lassan fog "felgerjedni"), a hőkompenzációt feltehetően megoldották, nagyon átgondolták, ezért a sok eszement formájú "oldalnyúlvány" - de a külső rezgésekre, lökésekre való érzékenység valószínűleg kritikusan nagy lesz. Hasonló okok miatt nem vált be egyébként a gyújtókban sem...