Az, hogy Csepelre akkoriban gyorsvasút épült, annak volt köszönhető, hogy Nagy-Budapest létrehozásáig Csepel nem volt a főváros része, amikor a tervezése történt.

Kis-Budapest határát akkoriban hány villamos hagyta el? 
Csepel fővároshoz csatolása is már elég régóta tervben volt, a Szigetcsúcsot még Nagy-Budapest létrehozása előtt Budapesthez csatolták.

Ezen kívül pedig ott van az is, hogy a gyorsvasút sokkal többe került, mintha pl. a Közvágóhídtól továbbvezettek volna ide 1-2 villamost.

Szerintem egészen más oka volt a gyorsvasútnak: kapacitás, nagyobb utazási komfort és idő. És Csepel kiemelt státusza a Rákosi-korszakban.

Azt továbbra sem igazán értem, hogy lehet találni egy olyan megoldást, ami mondjuk Csepel és Boráros tér között tudja biztosítani a mai védettséget, vagy csak minimálisan sérül, mondjuk Csepel lakott területén, viszont Boráros tértől mondjuk a mi fogalmaink szerint konvencionális villamosként folytatja az útját a városközpont felé, az miért baj az ülőhelyszámon kívül?

Egyáltalán nem jövőbiztos. Arról beszélünk most legjobb esetben, hogy a jelenlegi utasforgalmat sikerül úgy-ahogy megoldani.
Nem véletlen, hogy a metróvonalak vonzzák a nagy beruházásokat, nem pedig a villamosvonalak. Tudom, "úgysem" épül be a Szigetcsúcs. Persze, ha egyszer nincs megfelelő infrastruktúra. Ennek egy része lenne a gyorsvasúti üzem fejlesztése/megtartása. Szerintem a kerület fejlődése szempontjából kiemelt a jelentősége, hogy itt a gyorsvasúti üzem kerüljön fejlesztésre, ne pedig évtizedekig lekerüljön a napirendről a villamossá alakítás miatt.