Úgy gondoltam, hogy még egy történet belefér még mára:

V.

Ekkor végre kimondtam neki azt, hogy szerelmes vagyok belé. Ő is elismerte nekem, hogy szeret! Megbeszéltük, hogy még várunk egy kicsit a coming out-tal. A következő hetekben viszont egyre többet kerestük egymás tekintetét a szünetekben ill. egyre többet flörtöltünk egymással. Néhányan nem tudták hova tenni a dolgot. Néhányan játéknak gondolták. Néhány pedig szerintem átláttak a dolgon és összerakták a képet. (Legalábbis négyszemközt többen tettek ilyen jellegű fél mondatokat: Jól néznétek ki Benjivel!; Ha szeretitek egymást, akkor minek szívatjátok egymást?; stb stb stb.... - de szerencsére csak négy- vagy max. hatszemközt.) A következő 3-3,5 hónapban a titkos találkozók során kialakítottunk magunknak egy mindentől távoleső erdős területen egy fazáhat, amit találkahelyként tartottunk fent. Mikor már kicsit összébb melegedtünk (még olyan dolog nem történt közöttünk), akkor megállapodtunk, hogy fejenként két-két legjobb barátnak elmondjuk a teljes valóságot. Persze diszkréció mellett. Ez a megbeszélésünk után egy héttel megtörtént. Benji részéről két osztálytársunk (Csabi és Barna), míg az én részemről szintn két osztálytársunk (Zsófi és Erik) voltak. A 4 hozzánk közelálló személyből 3 azonnal mellénk állt. A negyedik (Erik) is ugyan támogató megjegyzést tett, de egy kis keserűség volt hallható a hangjából.

Bő 2 héttel a bejelentést követően egy levelet találtam az egyik szünet után a táskámban.

Innen a következő részben folytatom!