A Balaton déli része alacsony vízállásnál szinte végig sík a marás és a part között. Ez persze azt is jelenti, hogy a víz nagyon alacsony, vigyázni kell.

 

A mai szél megér egy misét.

Reggel felkelve... az előrejelzéseket megnézve... nem nagyon bizakodtam. De ha már szabit kértem ki, lementem, Gárdonyba, mert ha már szlalom az esélyes, abból 31-es a kis szkegem, és annyira nem szeretném lecsiszolni.

 

Kb. délig semmi. Azaz dumaparti, beszélgetés a parton.

 

Aztán elkezdett fújni, 7.0 be.

És megállapítottam, hogy mindennél van lejjebb. Sőt, annál is. Méginkább. Talán életem legszarabb szele fogadott, szlalommal is használhatatlan. Lukas, rángatós valami, az alapban 9+ m2-ek is álltak, a ráfújásokban a 4.8 is elindult volna 1 másodpercre. Káromkodás, szenvedés, fáradás, ki.

 

Aztán szerencsére jött a második etap, nekem kb. du. 2-től. A szélmérő adatiaból ez semennyire sem látszik, de a szél minősége megváltozott. Végre szörfözni lehetett, szlalommal gyakorlatilag nonstop. Kezdetben a nagy szkeggel voltam bennt (42), de mivel a cucc nagyon rodeós volt, és a sípcsont melletti izom túlzott munkát kapott, kijöttem cserélni a 31-es szkegre. A kis szkeg sokkal jobb, nem borít, stabilabb a vizen, és csodák csodája, ugyanúgy kreuz-olt. Ja, és nem ért le partközelben :)

Kicsit meccseltünk pár másik szlalomossal, azaz ők meccseltek egymással, és meg beálltam. Kifejezetten fárasztó folyamatosan határon menni.