Jó éjt Kedves Teresa!

Ég-föld között

Körülvesznek kék asszony-álmok -
Belém hasít a néma vágy –
Tört szív reccsen a csillag éjben:
Vége már, lehull egy barna árny -

Tudjuk – hová mutat kinyújtott két kezünk.
Tudjuk – bűneinken vasbilincs a múlt.
Vak éjsötétbe nézve, minden hiába?
Kérdéseinkre választ sem kapunk?

Mintha száll szabad madár szárnyára bízva -
Csak repül, s nem vár gyengéd bíztatást –
Jó, ha tudjuk, mint bilincsel önzés, könny,
Közös közöny, mint minden bűn és léha vágy.

Jövőnket szegik törpék, tébolyultak -
Vak haragtól nem tágító emberek.
Ne várj hát biblikus szavakra balga –
Meghaltak mind a régi istenek.

Tört szárnnyal zúg alá a szélben -
Egy bukott angyal – sír az ég alatt.
Pokolra szállunk kárhozatra várva,
Ám hiába – mert a 7. Nap -

A hetediken Minden Egészbe fél marad -
Valami történt a teremtésben,
A hasadt szívben sincs több áldozat.