Kedves forgie1!

 

Köszönöm véleményed, amivel magam is egyetértek, azaz a 22-34-es áttétel amolyan nagypapás tekerést tesz lehetővé. Ráadásul még ennek ellenére is szoktam tolni.

 

Néhány szempont azért megszívlelendő számomra.

1. A "Nagypapa stílus"

Nem vagyok már mai kakas. A fizikumom sem a régi, a szívósságom még csak-csak, de az koncentrált erőkifejtés már nem az én asztalom.

2. Kényelmesség

Általában sehova nem sietek, akkor meg miért ne legyen kényelmes a tekerés.

3. Terepviszonyok

Többször szoktam bevállalni aszfalton kívüli utakat, ráadásul nagy csomagokkal. A murva, homok, és az erdei utak még nehezebb tekerést jelentenek ugyanazon emelkedőviszonyok mellett. (Igazából lefelé szívás, mert nem tudsz haladni...)

4. A műtétek

A műtött térdemnek jó a biciklizés, de túlerőltetni azért nem szabad. (Feltéve, ha 20 év múlva nem akarok térdprotézisért sorban állni a boltban.) Emiatt általában pörgősebben tekerek, mint más.

 

5. Ettől még nem lesz könnyebb (a helyzeti energia törvénye)

A fránya fizika, valahol első gimnazista korunkban. E=m*g*h, ahol az "m" az adott biciklis tömege, a "g" a nehézségi gyorsulás és a "h" az emelkedési magasság. Magyarán ezt az energiát bele kell tenni egy emelkedőbe. Így is - úgy is. Sőt! Minél többször pörgeted, annál nagyobb a súrlódási veszteség. De ebben ne menjünk tovább bele...

 

A ruházatról majd még értekezhetünk... (de most megyek aludni, mert holnap korán kelek.)

 

Tisztelettel: Szaki (Biciklis Józsi a youtube-on)