Mindig megvan annak a diszkrét bája, amikor egy külföldön élő magyar visszaköpköd.

Én is éltem hosszasan egy meglehetősen jól prosperáló, gazdag országban, egy pici faluban (ahol nem üzemeltettünk vendégházat). Ennek már több, mint 20 éve, de az ottaniak bizony akkor is zárták az ajtókat. Szerencsére mi mindig vigyáztunk az értékeinkre, így nincs tapasztalatom, hogy ki mit tett volna, ha elhagyom a bármimet a buszon.