Hallo;
Akkor megtennem az eszreveteleimet.
A követhetöseg miatt beteszem azt a ket bejegyzestartalmat, melyeket az eszreveteleim erintenek, elözetesen megjegyeznem a latin irasmodhoz, hogy a szemelyneveket, varosokat stb-ket irom csak nagy kezdöbetüvel, mert pl hajofajtakat a legtöbb eredeti forras belül a mondat szövegben kisbetüvel kezdi, ehhez igazitom most magam >
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=52021015&t=9133590
A római haditengerészet eredete,bár jólehet korábban is létezett egy kisebb flotta amit valszeg Róma tengerészetben jártas szövetségesei biztosítottak(socii navales),pl. a dél itáliai Görög gyarmatvárosok,lényegében az első Pun háborúra vezethető vissza.Addíg Róma nem érezte különösebb szükségét a tengeri hadviselésnek,hiszen addíg minden ellenfelet legyőzött szárazföldön. K.e.:265-ben mikor Róma hadsereget küldött Siciliába és ott összeütközésbe került a kartágóiakkal kiknek legnagyobb erősségük a haditengerészetük volt és a tengeren túli hadviselésben elengedhetetlen a tengeri utánpótlás biztosítása és a tengeri riválisok legyőzése. Róma még i.e.:311-ben létrehozott egy két duoviri navales irányításával működő tengerészeti " hivatalt " mely akkor még kis kb. húsz hajóból Triremisekből álló flottát hozott létre. Ilyen tiszt vezette azt az egységet mely i.e.:282-ben a siciliai Tarentumnál vereséget szenvedett. Idővel ezek a triremisek már nem voltak elég nagyok ahhoz,hogy a Pun flottával felvegyék a verseny ezért a rómaiak elkezdtek nagyobb hajókat az un. quinqueremis-eket építeni,melyeket valszeg a Görög szövetségesek is elláttak tanácsokkal.Idetartozik az a történet,mely szerint egy a dél itáliai partra vetett Pun gályát vettek alapul a rómaiak a flottájuk építésénél.Egy biztos rendkívűl gyorsan felépítették flottájukat 261-ben amit a köztársaság elrendelt ,mely szerint 100 ötevezőssoros és 20 háromevezőssoros hadihajót építettek ,evvel megkezdődött Róma nagyszabású építőprogramja.A hajók elnevezéseiket az evezőket hajtó evezősök számával jelölték, triremis 3 evezős ami a két evezősoron 2-1 elosztásban helyet foglaló evezősök számát jelöli.Itt meg kell jegyezni,hogy a közfelfogással ellentétben nem ,vagy csak kivételes esetekben eveztek a hadihajókon rabszolgák.Becslések szerint az első Pun háborúban a római flotta 160 hajót számlált(ellenben a Pun 130 hajóval).A korlátot itt az elérhető evezősök száma jelentette,amit Róma gyorstalpalóban egyebek közt ,a szárazföldön gyakoroltatta amíg a hajóik készültek. Az ókori hajók keskenyek és ehhez képest aránytalanul sok embert szállító eszközök voltak,amiket a gyomorban elhelyezett köveken kívűl ,maguk az emberek egyensúlyoztak ki(ballaszt). Ezért is volt érzékeny egy ilyen hajó a fedélzeten történő tömeges mozgásra. Ezeken a hadihajókon használtak ugyan tüzérségi fegyvereket,de kisebb hatásfoka miatt inkább a lékelésre( ezt bronz sarkantyúkkal érték el melyek a merülési szint alá, vagy közvetlen rajta helyezték el és külön részből álltak , nem szervesen a hajógerincből álltak ki, valszeg nem bírták volna a hajók gerincei a terhelést.) és csákjázásra koncentráltak . A római győzelmet végülis leginkább épp ezen taktikák és néhány technikai újítás hozta el magával.A rómaiak ezek közül is leginkább a kezdeti időkben a csákjázásra koncentráltak, ami lényegében lehetővé tette számukra ,hogy a tengeren is szárazföldi módon harcoljanak,melyben olyan erősek voltak. Ezt egy elmés szerkezet is lehetővé tette amit Corvusnak hívtak, és római találmány volt(amit a mai korig sem tudtak kielégítően lemásolni a régészek). Ennek lényege : a hajó orrában egy csapóhíd féle szerkezet volt szerelve,melyet felhúzva tartottak egészen az ellenséges hajó megcsákjázásáig. Majd ezt leengedték,aminek az aljára egy hosszú túske volt szerelve ami belefúródott a hajó padlódeszkáiba és szorosan magához kötötte azt. Így a haditengerészet rohamosztagai átkeltek rajta a másik hajóra. I/I
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=52022736&t=9133590
A Corvus első megjelenése idejétől (260 .-as mylaei ütközet) rendkívűl hatékony eszköznek bizonyult. A kartágóiak nem voltak képesek megfelelő válaszlépésre. Két évtized háborúi után mindössze egyetlen tengeri ütközetben győztek. Végül maguk a rómaiak vonták ki a használatból ezt az eszközt,mert nagyon instabillá és kiegyensúlyozatlanná tette a hajót és ezért is rengeteg hajót vesztettek a tengeri viharokban. De talán már nem is volt szükség rá,mert idő közben sok harci tapasztalatot szereztek a rómaiak így a tengeren is megvethették lábukat.Az utolsó sorsdöntő tengeri ütközetben(241. Aegates szk.) ,már a római tengerészek bizonyították rátermetségüket a Punok felett az első Pun háborúban. Használtak ezen kívűl ostromtornyokat is a hajók,orrában ill. tatjában felállítva.Volt,hogy két hajót összekötöttek a nagyobb stabilitás miatt és ezekre emeltek nagyobb ostromtornyokat.Ezeket vaslemezekkel burkolták,de lehet hogy kövek fedték.
A hadihajók legalábbis a nagyobbak három evezősorral voltak ellátva.Több evezőselhelyezés is létezett az idők folyamán de,a hajóosztályok nevei az evezősök egy evezőnél egy - egy sorbani elhelyezésükről származnak. Használtak még " 3-as, 4-es, és 6-os" hajókat is. Polübiosz beszámolója szerint a quinqueremisek legénysége mintegy háromszáz főt számlált. ebből 120 fő volt a tulajdonképpeni katona, ill. tengerészgyalogos amit békeidőben 40-re csökkentettek. Matróz 20-30 és a többi az evezősök közül került ki. Méretüknél fogva ezek a hajók, nem voltak jók hosszú utakra,ami kb három napot jelent. Utána meg kellett állniuk feltölteni készleteiket.Ezért is volt fontos,hogy ellenőrzésük alatt tartsák legalább az adott tengerparti részeket,ill. Hátországot. Néhány szót a későbbi római hadihajókról is. A római haditengerészet(keleti minták alapján) nagyobb hajókat kezdett építeni a Pun háborúk utántól.A plgárháborúk korára megjelent a nagy Deceres is, mely már 200-250 fős tengerészgyalogost is elbírt.Ezek már teljes fedélzetűek voltak rajtuk két ostromtoronnyal elől és hátul.Ebben az időbeni újítás volt a Harpago mely lényegében egy " szigonyágyú " volt. Evvel a meglőtt hajót egyszerűen magukhoz csőrlőzték.Ebben az időben a hajópalánk már merev volt bár még mindíg csak térdig ért,de még mindíg festettek rájuk pajzsokat a korábbi gyakorlatból kifolyólag. Ütközetben mindíg evezőkkel haladtak,de ha kedvező volt az időjárás akkor kiegészítették ezt egy négyszögletű fővitorlával is és egy kisebb orrvitorlával . Hasonló hadigályákat használtak a mediterraniumban egészen a középkori lepantói ütközetig ahol is megállították a törökök földközi tengeri terjeszkedését. Ezután kimentek a gyakorlatból,jelentőségük elenyészett.
http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=52035796&t=9133590
Átolvasva egy hiba: A triremis három evezősoros volt mindegyik evezőre egy-egy ember.Ezek nagyon jól manőverezhető hajók voltak. A két evezősoros hajó a liburna, melyet 2-1 evezős hajtott. Bocsi, csak nagy a lendület!:-(
Elöször a barnaval jelöltekkel foglalkoznek, mert azt hiszem hogy itt talan felre ertes van.
Konkretan arrol van szo hogy a hajok nevei, tipusai, kathegoriai mi szerint lettek megallapitva, es en nem latom hogy megfelelöen ez ki lett volna eddig a fogalmazasban dombotitva, igy irok egy kicsit bövebb összefoglalot is, es esetekben szives engedelmeddel megismetlem es beepitem azt is amit Te mar irtal a mostani szükebben-bövebben bemutatasra kerülö összkepp erdekeben.
Tehat: az un hadihajok (noves longae) rangja az evezösorok szama alapjan volt meghatarozva, es a nevük is ezutan lett megallapitva.
Az evezösorokat a hadihajoknal – ertve attol az idöszaktol is amit Te emlitettel mint a romai hajohad felfejlesztesenek ideje- mindig a hajo hosszanti vonalatol szimetrikusan jobbra es balra esöen is erteni kell, sematikusan igy > ______ . ______ , aminel a pont a hajo közepvonalat jelzi, a vonalak meg az attol jobbra es balra elhelyezkedö evezöket.
Ertelem szerüen az evezösorok egymas mögött helyezkedtek el.
A kisebbeknek 2 sor evezösökkel rendelkeztek, ezeket biremes-nek vagy dicrota (avagy dicrotae) neveztek, a legsürübben azonban a 3 sor evezössel allatott hajokat hasznaltak, ami az un triremes vagy navis trieris.
Tivabba voltak az un quadriremis, quinqueremis avagy penteris.
(Nagyobb hajok a romaiaknal nemigen latszanak szokasosaknak, mert ezekre görög neveket hasznaltak mint pl a hexeres, hepteres, vagy a latin nyelven valo körülirast: naves sex, septem, novem, decem ordinum, avagy versuum.)
Az evezösök szama hatarozta meg a hadihajok nagysagat es a rangjat, mert az evezösök alltal jobban a parancsnok akaratanak es az elerendö celnak megfelelöen magat biztos mozgasba hozta mint a vitorlak alltal.
Hogy a sokszor 10 evezösor/pad -vagy megtöbb- evezösei egymast az evezesben ne akadalyozzak, hogy egymasnak ne legyenek utban (pl a pentere mar 400 evezössel volt mozgatva), hogy a viztükörtöl a legmesszebb ülö, leghosszabb evezövel rendelkezö evezös ülöpontjan a leghatekonyabban az erejet ki tudja fejteni, az evezösök egymas fölött ültek, de nem függöleges vonalban -mert egyebkent igy az evezösök egymasnak ütköztek volna- , hanem egy ferden növekvö vonalban, ahol az evezösök egymasnak helyet hagytak.
Mivel azonban minden evezösnek a labanak egy tamasztopontra volt szüksege hogy az erejet kifejtse, igy a masodik sor evezösei annyival magasabban ültek az elsö sor evezöseihez kepest, hogy a labaikat az elsö sor evezöseinek az ülesehez tudtak tamasztani. Az evezösök nem ültek egyenesen egymas mögött, es mind a hajofal közeleben, hanem csak a legalso sor, akiknek a legrövidebb evezöik voltak, mert ök a viztükörhöz a legközelebb voltak, a helyük a hajofal közeleben volt. A következö sor fölfele legalabb egy evezös szelessegevel beljebb a hajo belseje fele ültek, ami alltal az un emelöerö az evezösnek befele meghosszabodott es ezaltal az erö magat megnövelte, aminel az evezösnek a mozgasokhoz egy nagyobb ter volt szükseges, tehat az evezösök nem tudtak egymas mögött sürün ülni.
Talan megemlitenem hogy a szakirodalom egy masik nezetre is hivatkozik a hadihajok nevenek es rangjanak evezösorok egymasfölöttisegevel szembeni meghatarozaskeppen, tehat nem e szerint (az evezösorok szama szerint) törtent ez. Ezen nezet azt feltetelezi hogy az evezösök bizonyos reszlege/csoportja utan -melyek egy közbeesö terrek egymastol elkülönültek- lett ez meghatarozva, igy tehat pl egy biremis mindket oldalon 2 ilyen reszleg/csoport evezössel rendelkezett, akik ferde iranyban egymas mögött egy emelkedö lepcsön ültek, minden ilyen csoport 25 evezösböl allt, es mivel egy biremis 100 evezössel mozgott, ezek utan egy triremis 3 ilyen reszleggel pro 33 evezössel reszlegenkent mindegyik oldalon rendelkezett -mivel a triremis egyaltalan 200 evezössel lett mozgatva. Ezen aranyok utan egy quadriremis 300 evezössel, a pentere meg 400 evezössel rendelkezett.
Ennek ^ a resznek, az utolso bekezdesnek itt a forrasa: Joannis Schefferi Argentoratensis/De militia navali veterum libri Quatour: Ad … http://digi.ub.uni-heidelberg.de/diglit/scheffer1654/0104
Mivel emlitetted az un szemet, beteszek egy kepet ugyanonnan erre >
Nehany info meg:
Egy triremis 50 cupitus hosszu volt, atszamolva az cca 22,22 meter, es viszonylag magas volt. (A szükseges ballast-kövekröl mar irtal Te ugye.)
Könnyu hajokat, melyek gyors szallitasikra vagy gyors mozgasokra alkalmaztak naves actuariae-nak neveztek, es ehhez különfele fajta hajokra volt szükseg, reszben olyanokra amiknek csak egy sor evezösei voltak (simplici ordine remorum agabantur), reszben nagyobb uszalyokra (lintres), reszben rövidre epitett celoces-nek nevezett hajokra, reszben myoparones-ekre -egyfajta könnyü tengeri rablohajo, reszben lembi-kre -egyfajta halaszuszaly, scaphae-ra -tehat barkakra melyek a nagyobb hajok melle voltak rendelve, reszben cercuri-kra (itt az eredetre kis elteres van, ha jol emlekszem Pliniusnak mas allaspontja volt itt), es meg megemlitenem a tabellariae-t melyekkel gyorsan parancsokat es hireket küldtek.
Kesöbb -talan holnap, holnaputan tennek meg par eszrevetelt- es vissza terek az altalad is emlitett „liburna“-ra -naves liburnicae, liburnae- is, melyek az Actium-i tengeri csataban Antonius nagy hajoival (noves turritae, propugnacula navium) szemben M. Agrippa reszeröl hasznosan lettek hasznalva, es ezek alkottak pl Augustus flottajanak jelentös reszet.
Tovabba -ha meg nem gondoltad meg magad a meghivassal, akkor a hajok vitorlazatarol, magarol a vitorlazasrol, a hadihajok fegyverzeteröl, tamadas elökeszitesröl, csatarol stb-kröl is szivesen irnak.
Amennyiben valami eszrevetel van a fenti tartalomra, azt szivesen olvasnam Töletek.
Üdvözlet Neked, es termeszetesen a többieknek is a topikban.
