Az egy dolog, hogy voltak építészeti elgondolások, a probléma nem is ezzel szokott lenni, hanem a létrehozás és a működés pénzügyi modelljével. Kisemmizett proletárok ritkán szoktak összedobni egy Erzsébet kilátót, az igazi vállalkozók kivéreztetve, a módosabbak pedig még saját gyarapodásukkal vannak elfoglalva. Nincs gazdasági alapja a mai, független közösségek építkezésének és létesítmény-fenntartásának.

Villa, sok lepusztuló plázát vizionáltál, meg barnaövezetekről beszéltél nekünk. A plázák többsége még áll a lábán, bár mindig van kiadatlan üzlethelyiségük, azokban lehetne közösségi életet szervezni. Hogy ilyet lehet, azt Gondoló mutatta meg nekünk, én párszor ott is voltam, de nem fogta meg annyira az egyébként jó kezdeményezés a helyi polgárokat, hogy az alapot adhatna a folytatásra. Vannak már full lepusztult helyek is, ilyen a törökbálinti Kika és a Brico egy része, ha akarnánk, annak ki kellene alakítani a gyakorlatát, hogy az ilyen fedett helyeket kihasználjuk. Vannak tehát lehetőségek, de az igény nem olyan erős, hogy áttörné a gátakat.