Egyetértek...

Jómagam 1980-ban jártam a szüleimmel (még) Jugoszláviában. Az isztriai félszigeten lévő Novigradban voltunk kétszer is egymás után. Csendes, kellemes kisváros volt, ahova reggelente a belső kikötőben visszaérkeztek a kis halászhajók, halászcsónakok. Csak pár bolt, pékség és étterem volt abban az időben. Abban a néhány kocsmában, étteremben tangóharmonika szólt, és horvát dalokat dúdolgattak a helybeliek.

Turisták inkább a felkapottabb Rovinj, Porec, Pula térségében voltak leginkább.

Aztán a háború után 1995-ben újra jártam ott...még mindig az kis, szerethető, kedves kisváros volt, ami a gyerekkori emlékemben élt.

Éppen emiatt aztán három évvel ezelőtt ide terveztük az egyik nyaralásunkat. Aztán csak néztem, mintha sosem jártam volna itt....

Nagyarányú beépítettség széltében-hosszában, Új építésű, apartmanos városnegyedek a városközponttól több km távolságra. Estelente a belvárosban hömpölygő tömeg miatt alig lehet sétálni. a fagyisok össze-vissza dobálják a gombócokat a tömeg nagy örömére. Minden teraszon étteremben bömböl a zene...egy turistagyárrá alakult át.

A régi, védett belső kikötőben jachtok, motorcsónakok, egy-két régi halászhajót, csónakot csak a szélén lehetett látni. Az általam oly szeretett régi girbe-gurba belvárosi macskakő helyett fehéren vakító térburkolat, a sziklás városi strand egy része lebetonozva. A boltban, étterembe, a fagyizók előtt sorállás... 

Teljes kiábrándultság volt a részemről.

Nos éppen emiatt mostanság már tudatosan keresem nyáron a kisebb halászfalvakat, városkákat, a csendes helyeket, kutatva a régi Adria hangulatát. Szerencsére van még sok ilyen hely....igaz leginkább már csak a turistahad fő csapásirányán kívül eső területeken.

Az elmúlt években ezért már a városnézős, táj- és tengerbámuló kirándulásokat nem nyáron ejtjük meg, hanem október közepén.