Másnap reggel Zhangye-ból vonattal vissza Lanzhouba. A taxisunk nem dolgozott szombaton,de eljött értünk reggel,hozta a kisfiát is ,és kivitt minket a vonatállomásra! Jó érzésekkel hagytuk el a várost.
Lanzhouban volt 8 óránk,sétáltunk kicsit,megnéztük a Sárga-folyón épült első hidat,a szemben lévő pagodát,ettünk kínai hambit,de a legtöbb időt egy állóhajón töltöttük a folyóparton csapolt sörök tesztelésével,és kártyacsatával.
Este indult a repülőnk Xianba,éjfél után érkezett meg,nem vártunk shuttle buszra,150 Yuanért hármunkat bevittek a szállásra. Kis hostel az óvárosban,a falon belül.
Reggel kimetróztunk az Északi pályaudvarra. Ha van aznapra érvényes vonatjegyed,akkor használhatod az óránként közlekedő ingyenes buszt a Terrakotta hadsereghez! A travel serviceben az állomáson megnézik a jegyed,megveszed a belépőt a Terrekottába(6000 ft),kapsz egy vouchert ezzel szállsz a buszra,és amikor leszállsz megkapod a belépőt is. Minden óra egészkor megy a busz,vissza pedig minden óra félkor indul.
Egy órás út után odaértünk,bementünk,megnéztük az egész területet talán másfél óra alatt... Vegyes érzésekkel távoztunk,nem mondom,hogy a nagy hangár,ahol a katonák állnak nem monumentális,meg mellbevágó.. de... azon kívül igazából semmi nincs,egy terem ahol képeken vannak a világörökségi helyszínek,egy terem ahol van pár kínai régiség,azon kívül turistagettó az egész,ezer szuveníres,ezer kajás,ezer össze vissza árus.
Hamar visszaértünk Xian North vasútállomásra,mivel volt még időnk besétáltunk a város felé. A pályaudvar a semmi közepén van,15-20 perc sétára a toronyházak,ahol van egyáltalán valami. Egyik legjobb döntésünk volt,találtunk egy kis bevásárlóközpontot,felül szupermarket,alul kis kajáldák. Kiválasztottunk egyet,ahol persze voltak fényképek,ráböktünk három ételre és csinálták is. Két csajszi volt ott,de megjött a főnök srác is a hírünkre :)
Látszott rajtuk,hogy nagyon kitesznek magukért,bementünk a konyhába nézni,hogy csinálják,a srác dobálta a wokban a sok finomságot,végig mosolyogtak,és várták,hogy ízlik. Talán az egyik legjobbat ettük,hárman itallal együtt fizettünk mintegy 3000 ft ot...
Jó érzés volt nekünk is,hogy láttuk hogy azzal már örömet okoztunk,hogy bementünk,náluk ettünk,és még ízlett is.
Innen kis motoros tuk-tuk szerűséggel vissza a pályaudvarra,és indult a vonatunk Pekingbe. Kicsit több mint 5 óra alatt megtette a jóval több mint 1000km-es utat,időnként 300 km/h felett ment,de a félig teli sör meg sem rezzent az üvegben...
Pekingben a szokásos szálláson alvás,majd reggel indulás a világ legnagyobb kör üvegkilátójához.
Erről sem írt eddig nagyon senki,így kicsit részletesebb leszek.
Dongzhimenről 852-es busz,Pinggu Shi Ji Guang Changig,ki van írva,de szól a kalauz hol kell leszállni. Innen 25 ös busz Shilinxiáig,szintén szólnak,ha külföldi erre jár,csak oda mehet :)
Mi amikor megérkeztünk Pinggu-ba,először elmentünk a szállásra.A Bookingon foglaltam egy kis Homestayt,nem volt sok kép,került hármunknak 8000 ft ba,nem volt nagy elvárásom...ezzel szemben... egy középkorú házaspár által üzemeltetett igazi kis ékszerdoboz,szabadon császkáló beszélő papagájjal,tiszta,vadi új makulátlan szobákkal,kis kiülős kerttel,egy percre az éttermes utcától... Az egyik legjobb szállásunk volt az út során. Ha valakit érdekel,és nem egy nap alatt akarja megjárni a kilátót,akkor utánakeresek majd.
Innen tehát 25-ös busz,jár 10-15 percenként,szép hegyes tájon jutunk el a kilátó alá. Nem olcsó mulatság,belépő,oda vissza libegő,belépő magára a kilátóra 12000 ft volt nagyságrendileg. Bejáratnál kis vidámpark,körhinta,vízi csúszda,ilyesmi.
A libegő egy részig visz csak fel,innen még kb 800 lépcsőfok a kilátó. Hát tényleg nem semmi,"nagy kerek tiszta üveg valami". Csináltunk millió képet,fekvő,álló,ülő stb, a fent lévő kínaiak meg persze velünk. Gyönyörű kilátás a hegyekre,egy völgyre ahol egy folyó folyik,és eleve a tudat,hogy ott van alattad a több száz méteres mélység, egy üveglap választ csak el... :)
Visszafelé vettünk barackot-ez az ország barack termő vidéke,mindenfelé barack fák-Pingguban elégedett vacsora,este pedig a szokásos ital-kártya-zene kombó.
Másnap sokáig döglés,a háziak mondták maradhatunk délig nyugodtan, aztán 852 es busz Pekingbe.
Utolsó három napra tengerparti pihenés, Beidaihe maradt. Vonattal 3 óra,onnan taxi is volt vagy 25 perc. Érdekes volt,hogy Beidaiheben a vonatállomáson még az útleveleket is leellenőrizték,sőt az üdülőövezet határában újra ellenőrzőpont,félreállt a taxis és megint útlevél nyálazás. Fő a biztonság :)
Egy három csillagos igazi SZOT üdülőben szálltunk meg,minden bájával és hátrányával. A tengerpart 6-7 perc séta volt,nekem meglepően szép és rendezett,remek kellemes vízhőmérséklettel.
Ettünk nagyon finom halakat,a kicsitől,az egészben sütött 60 cm-es ig,kiválasztottad a meglévő 30 akváriumból mit szeretnél enni,kagylók,rákok,halak,csigák,és csinálták is. Vettünk röhej áron óriás csiga és kagyló házakat egy nénitől a parton,elmentünk egy parkba,ahol a helyiek sportot űznek a rák és kagylófogásból,feltűrt nadrágban,vízben állva "vadásztak".
Olyan balatoni 90 es évek érzésünk volt az egész helyen,jó volt nosztalgiázni :)
Utolsó nap vissza Peking,és este indult a repülőnk ulánbátori átszállással Moszkvába. Vagyis indult volna,mert az előző napi óriási viharokból jutott erre a napra is,7 órával később szálltunk fel.. még jó,hogy volt 9 órás átszállási időnk...
Összegezve: jó volt,bővebben rohadt jó volt,de inkább qrva jó volt....
Lehet,hogy tömeg van,lökdösődnek néha,köpködnek,turháznak...de... szerintem ezeket sem annyira vészesen teszik,és emellett ott a mérleg másik serpenyője...
Az utunk alatt nem találkoztunk olyan emberrel,aki csak kicsit is ellenszenvesen viselkedett volna,segíteni próbáltak mindenben,ha nem találtunk valamit,összedugták a fejüket,megszólítottak idegeneket,csak,hogy segíteni tudjanak.
Szerintem legalább 200-an készítettek velünk fényképet a két hét alatt.
Mindenhol mosolyogtak,érdeklődőek voltak,a metrón még a helyet is át akarták adni,vagy nem akarták elfogadni.
Többször előfordult,hogy este sétálva láttunk kukázókat,koldusokat. Tudom,nem nagy dolog,de többször adtam 10 yuant a kezükbe,ők meg azt sem tudták melyik bolygón vannak... egy külfölditől pénzt? a vége nagy mosoly,és integetés lett,meg a jó érzés,hogy ma biztosan megvan a vacsorája.
Olyan helyekre ültünk be,ahol még külföldi talán soha nem fordult meg,látszott rajtuk a büszkeség,hogy "ezek hozzám ültek be"...Elképesztően jókat ettünk,a kis nyársaktól kezdve,az igazi kínai kungbao csirkén át,a halakig.
Lehet,hogy "rendőrállam",tényleg minden sarkon rendőrrel,a metróban is minden állomáson csomagátvilágítással,de rend is van! Éjszaka sem volt sehol sem,hogy ne éreztük volna magunkat biztonságban,sőt...
Nem szeretem a Magyarországgal való összehasonlítgatásokat,de tény, ez az ország működik! Hiába van sok ember,sok autó,sok minden,de a vonatok percre pontosak voltak,a pekingi közlekedési kártyát a várostól 100 km-re is tudtam használni,ha a köpködőben 18 yuant fizettem,tudtam,hogy másnap is annyit fogok,nem vernek át,csak mert külföldi vagyok...
Ha hazánk csak negyed ennyire működne,én már annak örülnék!
Biztos,hogy még visszamegyünk,egy Kanton-Hongkong(Makaó)-Zhangjiaje tuti bejátszik az elkövetkező években. ( Meg persze bármi jó a környéken,amit ajánlotok :)
Ha valakinek nagyon kell yuan,maradt valamennyi,de tudok jó pesti kontaktot,aki vált nem rossz árfolyamon. Mi itt váltottunk,forintért,kint egy centet sem,a kártyát használtuk néha amikor lehetett.
A következő "történet" Kuala Lumpur-egész Kambodzsa(Sihanouk,Phnom Penh,Angkor)-Langkawi-Szingapúr. Láttam közületek azokban a topicokban is aktívak,úgyhogy bátran lehet segíteni ott is :)
Kína egy jó hely.
