Ehhez a potenciál-becsléshez tartozik egy fontos körülmény, ami eddig nem igazán jelent itt meg. Mégpedig a nagy egyetemek léte vagy hiánya adott térségben. Ilyen Magyarországon három létezik: Pécs, Szeged, Debrecen, hozzájuk képest a többi jelentéktelen. Most csak a pécsi adatokat néztem meg: a PTE-nek 2016-ban 19684 hallgatója volt, ebből 3200 külföldi. De nagyságrendileg hasonló Szeged és Debrecen is. És ugyebár ezeken a helyeken ezres nagyságrendű oktatói állomány is van, nagy részük Bp-ről utazó, tipikusan saját zsebre megvett Start-kártyával, ami után az egyetem méltóztatik pár hónapos késéssel a vonatjegyek 80%-át megtéríteni nekik (ezt belülről, két helyről, tapasztalatból tudom). Vegyük figyelembe, hogy míg egy kiválóan prosperáló ipari óriáscég fejesei a tízmillás céges autóikon rohangásznak (mondjuk a repülőtérig, vagy Pestre), a munkásai viszont éves szinten alig-alig mozognak, az egyetemi polgárok nagy többsége ha tetszik, ha nem, heti (többszöri) rendszerességgel válik utassá. Eléggé ismerem a hallgatókat is, azért a saját autó igen-igen ritka kiváltság a körükben, sokkal inkább jellemző az éjjeli munkával, Mekivel, hostesskedéssel keservesen összehozott lóvé a tanuláshoz szükséges alap-dolgok finanszírozásához, de mozogni, családjukhoz, más városbeli ismerőseikhez menni akkor is fognak, ha a kaja-költségeket kell meghúzni. És ha valami miatt tüstént indulni kell, nem fognak x órát, napot telekocsira várni, persze vlsz. ezt nézik meg először, de ha nincs, irány a vonat/busz.

Ezzel egyben azt is mondom, hogy a három komoly vidéki egyetemnek létkérdés az elfogadható nívójú közösségi közlekedés, meg azt is, hogy egy egyetem léte simán megduplázza a város forgalmi potenciálját.