Csengery Kristóf

Előleg

Ahogy ez a hűvös reggel megtalált,
tompán és szürkén és egykedvűen,
talán az örökkévalóság is olyan lesz:

miként az esővíz a talaj láthatatlan
hajszálereiben, elfolyik a fájdalom,
a harag, a törekvés, a kétely. Marad

a vértelen elfogadás. Tömbszerűen és
megmunkálatlanul heverünk az isten
asztalán: dolgozhat rajtunk, ha akar.