Néhány gondolat a biztonságról

Az írásaimban gyakran kitérek a munkabiztonságra. Úgy gondolom, hogy felelősen állok a témához, de bármit is írjak erről, semmit nem lehet tenni a felelőtlen kísérletezőkkel. Ez annyira általános probléma, hogy már fölösleges szájtépésnek érzem. Mint a szülő, aki elengedi a gyerekét motorozni, majd a koporsóban látja viszont. Végső soron mindenki saját magáért felel, de mindig gondolni kell arra, hogy másokat nem érdekli a rakétás hobbi és nem kérnek a „mellékhatásaiból”. Egyetlen szülő sem örülne, ha egy balul sikerült kísérlet után a gyermeke könyéktől lefele amputált karral, megvakulva érkezne haza. Ezt, és más fórumokat olvasgatva sok problémát látok ez ügyben. Először is a felelőtlen kezdők, akik képesek bármit összekotyvasztani nulla háttérismeret birtokában. Először jó lenne a fizika és kémia tankönyveket széthajtani és tanulni. A másik jelentős baleseti forrás, hogy sokan gyors sikerre számítanak. Pedig ez az elfoglaltságra pont nem ez a jellemző. Szükséges lenne egy tematikára, hogy a nulláról kezdők is legyen sikerélményük idővel, balesetmentesen.

Amit viszont horrorként élek meg az az, ha fémcsöves rakétatesteket látok a fórumokon. Ezek semmivel sem jobbak, mint a papír alapú kompozit anyagok. A vascsövesek lényegében csőbombák. Ha valami csoda folytán mégis röpképesek lennének, akkor a visszahulló rakéta simán agyonüthet bárkit! Nagyon bonyolult feladat egy rakéta röppályáját számítani és semmi nem úgy történik, ahogy eltervezték. Magyarország sűrűn betelepült. Nehéz olyan nyílt térségeket találni, ahol mindez biztonságosan kivitelezhető. Kivételes véletlen, ha valakinek a lakóhelye közelében ilyen terület található, és ne feledjük: oda is kell jutni. A rakétázáshoz leginkább a késő ősztől-tavaszig terjedő időszak a leginkább ideális, mert a száraz nyári időszakban könnyű tüzet okozni.

Visszatérve a fém rakétatesthez: ez veszélyes kialakítás. A fúvókát sem feltétlen előny acélból gyártani, mert meglepő lehet, de semmivel sem tartósabb, mint ha textilbakelitből lenne gyártva. Ennek az anyagnak a sűrűsége csak kb. 1/7-része az acéloknak. Az üzem közben elszenesedő felülete védi az anyagot a pusztulástól és a többnyire csak másodpercekben mérhető üzemidő alatt tökéletesen megfelel. Ez csak egy példa volt a sok közül. Nem abból a szándékból vagyok itt a Fórumon, hogy osszam azt észt vagy tanárkodjak. Amit megtehetek az csak annyi, hogy felhívjam a figyelmet a veszélyekre és segítsek amatőr társaimnak biztonságosan kísérletezni. A rakétázás nem „buli”, hanem veszélyes elfoglaltság, komolyan kell tehát venni.

A biztonság fogalmáról annyit, hogy ez nem olyasmi, amit utólag be lehet építeni bármibe is. Azt mindjárt az első lépésektől szem előtt kell tartani. Minden aktuális ténykedésünkbe mintegy „bele kell szőni”.

Hamarosan ismét jelentkezek, még mindig a hajtóanyag blokkok gyártásának részleteivel. A blokkok préselése bonyolult, ezért magyarázó ábrákat is készítek a fényképek mellé.

Spike