A másfél óra Isztambulban annyit tesz, hogy az egyik kaputól a másikba hanyatt homlok rohansz a turbános, burnuszos, lepedős, stb. öltözetű arabok között, és azon gondolkodsz közben, hogy vajon te nézted-e el az órát, vagy tényleg éjfélkor olyan tumultus van az isztambuli reptéren, mint karácsonyi vásárkor a Westendben. A busz pedig egy kisebb városnézés távját teszi meg ami kivisz a gépig.

Visszafele meg megnézheted Caracast, amint Maduro löveti a tömeget és szivhatsz egy kis könnygázt, ha a városból a reptér felé fuj a szél, mert ott is dekkolsz egy másfél órát.