Nagyon nehéz erre választ adni, hiszen fémvázas/acélvázas szerkezetet akarsz összehasonlítani egy faszerkezetessel. Ez az alma és a körte esete. Mindegyik könnyűszerkezetes. Azonban a faszerkezetesből számtalan a választék. Fémvázas/acélvázas szerkezetnél is meg kell különböztetni az üzemi vagy a helyszíni előregyártást a helyszíni kivitelezéstől.
Tudomásul kell venni, hogy a faszerkezetessel szemben a fémszerkezet mindig hőhidas, a hőtágulását kezelni kell, mert deformációt okozhat, hanghatással járhat. A fémszerkezet sokkal érzékenyebb a tűzzel szemben, ezért olyan burkolattal kell ellátni, amely megakadályozza a szerkezet idő előtti összerogyását. Külföldön ezeket az épületeket a tűzoltók pirossal jelölik, a tűzoltás során nem mehetnek be, kívülről próbálják oltani, hűteni a szerkezetet.
A fémszerkezet építésénél szigorúan be kell tartani a technológiát. A felületvédelem sérülésére vezethető vissza a legtöbb építési hiba. Ennek megtalálása a takart szerkezetek esetében a legnehezebb. A hőszigetelőanyag alkotta burkot megszakító, abba ágyazott acéltartó korróziója miatti meghibásodásra csak akkor derül fény, ha az épületen megjelennek a szerkezeti repedések, esetleg törik, szakad a teherhordó szerkezet.
Szerencsére egyre több műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető követeli meg a gipszet tartalmazó anyag és a felületvédelemmel ellátott szerkezet közötti elválasztó réteget, ami külföldön már nem csak előírás, hanem természetes. Sajnos nálunk még nagyon sokan nem értik, hogy milyen kárt okozhat a gipszporos csavar.
A villanyszerelők is kezdenek odafigyelni az acélszerkezet okozta problémákra (áramütés, kóbor áram, feltöltődés, földelés, villámcsapás, stb.).