Én is a hosszabb érlelés mellett teszem le a voksomat. Bár tavaly egy kicsit keserű lett a diólikőr. ( de az lehet, hogy azért volt mert kicsit több diót raktam bele, mint amennyit szoktam. )

Kísérletezni meg most sajnos nem tudok, mert a tavalyi dióból nincs egy cent se, így nem tudom összehasonlítani.

Viszont most jutott eszembe, hogy a tavaly, amikor a meggylikőr már erősen fogyóban volt,  úgy december táján rákevertem még a meggyre. Nem gondoltam, hogy nagyon jó lesz, de azon agyaltam, hogyha csak egy kis színt és ízt még ki tud venni a pálesz a gyümölcsből, akkor az idei annyival markánsabb ízű, és színű lesz lesz. Aztán március elején megnéztem, és azóta elfogyott. :)

Az biztos, hogy az első rákeverésnél, ahogy fogyott a likőr osztogattam a meggyet kalácsba, kártyapartira stb. Nagyon kellemes ízű volt, viszont márciusra olyan lett, mintha mosogatórongyot rágcsáltam volna, így ment a komposztba. :)