2017. június 17. - Szombat
Jézus a hegyi beszédben ezt mondta tanítványainak: "Hallottátok, hogy
ezt is mondták a régieknek: "Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak
tett esküdet!" Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek!
Sem az égre, mert az az Isten trónja, sem a földre, mert az lábának
zsámolya, se Jeruzsálemre, mert az a nagy Király városa! De még saját
fejedre se esküdj, mert egyetlen hajszáladat sem tudod ősszé vagy
feketévé tenni. Legyen a ti beszédetek "igen, igen, nem, nem"; ami
ettől eltér, az a gonosztól van."
Mt 5,33-37
Elmélkedés:
Továbbra is a régi, ószövetségi törvényről és az azt megújító
törvényről olvasunk az evangéliumban, ezúttal az eskü témájával
kapcsolatban. Az eskü azt jelenti, hogy valaki Istent vagy az ő nevét
hívja segítségül saját szavainak igazolására, mintegy így akarja
nyomatékosítani, bizonyítani, hogy az általa állított dolog igaz. Jézus
korában úgy vélekedtek, hogy bizonyos esetekben az eskü kötelezi az
embert a benne foglaltak megtartására, míg más esetekben megtartásuk
nem volt kötelező. Az eredeti isteni szándékot az ember a saját
törvényeivel eltorzította és önkényesen meghatározta, hogy mikor kell
egy esküt megtartani. Jézus véleménye rendkívül határozott: "Egyáltalán
ne esküdjetek!" Ha az eskü ugyanis nem tud teljes bizonyosságot
nyújtani a szavak igazsága felől, akkor teljesen felesleges, hiszen
megtévesztő lehet a másik ember számára. Jézus tehát határozottan
megtiltja az eskü minden formáját. Ennek oka az, hogy a kimondott
szavaknak minden esetben egyezniük kell a cselekedetekkel, erre eskü
nélkül is kötelessége mindenkinek törekedni.
Másrészt Isten nevének segítségül hívása az emberi szándékok
igazolására sajnos nem minden esetben helyes és visszaélésre ad
alkalmat, mivel jószándékkal azt feltételezzük, hogy eskü alatt senki
sem mond hazugságot, valótlant. E feltételezést kihasználva egyesek
ugyanis hamis állításaik leplezésére használják fel az esküt. Ha
igazmondóak vagyunk, akkor nincs szükség esküre, márpedig az igazmondás
eskü nélkül is kötelező.
(c) Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus, taníts meg engem az alázatos és türelmes várakozásra!
Taníts meg engem arra, hogy téged érdemes várnom, a veled való végső
találkozást! Taníts meg engem arra, hogy ne azonnali eredményt várjak,
hanem türelemmel várjam a te kegyelmed növekedését bennem.
A mai olvasmány és a zsoltár szövege itt olvasható:
http://igenaptar.katolikus.hu/
A mai evangélium és elmélkedés szövege itt hallgatható meg:
http://evangelium.katolikus.hu/audio/NE20170617.mp3
