Természetesen nem haragszok én senkire.

Valóban én szedtem be a rengeteg nyugtatót, és nem erőltették belém. De én is 3*0.25-tel kezdtem, csak egy idő után már nem hatott semmit, és még a rendszeresen betartott adagok mellett is jött a pánik. El is mentem az orvoshoz, aki azt javasolta, hogy akkor emeljünk kicsit. Ezt néhány hónaponta eljátszottuk, és így jutottam el a napi 4-5 mg-ig. Ami nagy hiba volt tőlem, hogy nem oldottam meg a problémáimat, hanem csak a gyógyszerektől vártam a megoldást. Az orvosok nem javasoltak terápiát, csak a recepteket osztogatták. Végül azt vettem észre, hogy az eredeti problémáim már a fasorban sincsenek, de mégsem vagyok jól. Ekkor már a nyugtatók voltak a probléma. Az, hogy hirtelen tettem le, az én hibám. Mentségemre szolgáljon, hogy semmit sem tudtam az elvonásról, és senki nem is mondott semmit. sovány vígasz, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki így járt ezekkel a remek gyógyszerekkel.

Nem az a célom itt, hogy fikázzam az orvosokat, vagy a gyógyszereket. De mindenkinek nagyon vigyáznia kell, hogy ne szedje ezeket évekig, évtizedekig, úgy, hogy a valódi problémákkal nem foglalkozik.

A mankó, vagy a gipsz is nagy segítség, de nem szerencsés évtizedekig begipszelve közlekedni, ha a csont már összeforradt.