A csúcs azonban egy 22-25-éves fiú volt, ez már sokaknak feltűnt. CSak háton úszott, amatőr úszók, strandosok között feltűnő gyorsasággal, csöppet sem erőlködve, könnyedén. És nem egy órácskát, megállás nélkül, hanem három órácskát. Minden nap. Másfél óra változatlan sebességű könnyed és gyors menet után csak vécére-kényszer szakította meg. Azonnal visszatérve megint másfélóra feltűnően gyors és könnyed hátúszás. Na ezt nemcsak én néztem ámulva, hanem a strand sokat látott néhány törzs-úszója is, meg a veterán úszómester is. ---- Bizony a fiút is megkérdeztem. Kicsit nagyobb faggatásra bevallotta, hogy depresszió ellen úszik, sohasem versenyzett.

Én meg akkor is azóta is, néma bammogással ülök csak, üldögélek a medence mellatt.