Először is, sokszor elmondtuk már, hogy a specrel nem csak inerciarendszerekről szól. Az ikrekhez például nem is rendelhetünk mindvégig inerciarendszereket, már ha újra össze akarjuk hozni őket, a paradoxon kimutatásához.

Másodszor, az áltrel predikciói teljes mértékben magukban foglalják a specrel jóslatait. A specrel alkalmazását tulajdonképpen teljesen el is kerülhetnénk, ha hajlandóak lennénk olyankor is az áltrel bonyolultabb formalizmusa alapján számolni, amikor elég pontos az egyszerűbb specrellel kalkulálni. A specrel Minkowski térideje az áltrel Rieman sokaságának érintőtere.  Az Eukideszi geometriában is egyszerűbb egy görbét az érintőjével helyettesíteni. Ha olyan kis darabját tekintjük, ahol nem tér el tőle túlzottan. És egy Föld körül keringő műhold bőven elég kicsi, ahhoz, hogy inerciarendszernek legyen tekinthető a relativisztikus kontrakciók szóba jöhető ellenőrzési ideje alatt. Egy Földi labor ugyanígy. E trajektóriák görbületei sokkal kisebbek, mint hogy számottevő eltérést okozzanak ekkora koordinátakülönbségekre.

Ha a geostacionárius pályákon álló műholdak óráit áltrel alapon kiszámolva, a tapasztalat szerint helyes földi helymeghatározást eredményeznek, értelmetlen azt várni, hogy valami tömegtelen föld lakóinak valamiféle ideális görbületlen pályákon mozgó műholdjai, specrellel kiszámolt órákkal esetleg téves helymeghatározáshoz vezetnének. Olyasmi, mint ahogy a távközlés sikeres gyakorlata igazolja az elektrodinamikában megjósolt hullámok létét, de valaki mégis azt várná, hogy Maxwell elmélete csődöt mondjon a nem gyorsított töltések elektrosztatikus effektusainál.