Mit Hölderlin Gott denken – als gründenden Grund

                                       Hölderlin als Dichter des Übergangs

 

Das Göttliche entsprach bei Heidegger eher einer Art Ordnungsprinzip, welches die Dinge sammelt und in einer geordneten Vielfalt hält. Es bringt ein neues Verhältnis der zwischenmenschlichen Beziehungen und bietet so einen Grund für das menschliche Miteinander.

Hier setzte Heidegger einen Begriff ein, den er zuvor zurückgewiesen hatte: den Begriff des Grundes. Heideggers Rede vom „gründenden Grund“, zeigt an, dass es sich hierbei nicht um den metaphysischen begründenden Grund handelt, sondern um einen, den Gott gewähren müsse

Hölderlin bringt Heidegger zufolge als erster die Seinsverlassenheit als geschichtliches Phänomen zur Sprache. Der Dichter begreife sein Zeitalter als das am tiefsten von der Seinsverlassenheit geprägte, als „Götternacht“. Die Seinsverlassenheit zeigt sich als Abwesenheit der Götter. Hölderlin hatte sich zuerst der erschütternden Erkenntnis der Götternacht ausgesetzt und „stellvertretend und deshalb wahrhaft seinem Volke die Wahrheit“ erwirkt

Die Sprache gewährt ein dichterisches Wohnen

lakni, menekülni, beszélni, sírni, kefélni

                                                                                          és akkor ugyan vajh

                                                                                               minő

                                                                                                 égő túzok bestia góré

menekülve lakozik a költő

                                                  s menekülés közben hallja az ómot s a hallás beszéddé ornamentikálódik csak úgy bestia górésan

                               mint a basszus gitár medvebrummogás és a szóló gitár vércsevinnyítás

és a dobos tüzel mint a kövér berta kaszál mint a halál és elsöpör mindent az ütészuhatag mint az égő túzok

                                         és ezért jó a metál progrock

részecskék melyek nem részecskék

                                                            égések melyek nem égések

menekülések melyek támadások

                                                                      a hajdani próféták eltüntek 2o-3o napra a sivatagba oszt ágyesz bugyesz

                                                      neki 35 éven át kellett innia

és még mindig nincs sehol

                                     triatlonozott utána öt évet zuhugó ónos esőben nem ónos esőben

40 fokos kánikulában a hófúvásban még halálfélelme is volt, hogy ott hal meg az erdő közepén az út szélén

                                        és most fél éve bodybuilding

leib-seele

                           leib-seele

                                                     asztanaviszta bébi mán csakúgy alapjába véve alaposan