egy alaprajzot érdemes lenne felmérni...

Pontos alaprajzot csak egy teljes feltárás után lehetne felvenni. Ha pedig feltárunk, akkor az lenne a logikus, hogy állagmegóvás után bemutatható legyen a várlátogatóknak a szarvaskői vár. Persze nekem sincs fogalmam, hogy nézhetett ki, de az alább közölt régi rajzon a völgy fölé magasodó sziklaszirt nyugati szélén egy magas csonkot ábrázolnak. Ami talán egy torony lehetett. Míg a bejárat felől egy ablaknyílásokkal ellátott lakóépület állhatott. Ha az országos analógiákat vesszük alapul, akkor egy XIII. századi felsővárral {kővárral} és az alatta később létesült alsóvárral számolhatunk. A török hódoltság korszakában sok kisméretű kővárat bővítettek ki gyorsan külsővárral. Ezeket a korabeli forrásokban "huszárvárnak" írták, mivel az oszmán portyázók elleni hatékony védelmet csak egy hasonlóan mozgékony lovasság állomásoztatása jelentette a magyar végvárakban. Ezeket a gyorsan létesített védőműveket a legtöbb esetben palánkból {kettős cölöpfal, közötte földtöltéssel} emelték. Hogy ez a szarvaskői várnál is igaz volt-e, azt csak régészeti úton lehetne igazolni.

a régészek miért véletlenszerű irányokban mélyített kutatóárkokkal dolgoznak...

Szerintem a szakemberek szeretnének az adott várrom minél több területéről képet nyerni. Persze tudják, hogy így hézagos lesz a felmérések, de ha csak egy részt kutatnak meg, akkor a rendelkezésre álló kevés idő miatt a kinyert információ is kevesebb lenne.