Elnézést, de hosszabb lesz az írás, mint amire számítottam. Azt hittem kb ugyanannyi terjedelmet írok még hozzá, mint amit eddig írtam és le tudom zárni, de mindig eszembe jut valami. :)

3.

Szóval az volt az első kérdés, amit Gábor feltett nekem, hogy kérek-e valamit a boltból. Különösebben nem számítottam semmire, arra sem hogy eztán majd valami megváltozik, esetleg elkezdünk barátkozni. Pedig nem bántam volna, mert soha nem volt sok barátom, bár nem is hiányoztak. De valahogy mióta nála laktam és dolgoztam, elkezdtem egyre inkább magányosnak érezni magamat. Ugyanaz volt a szitu, mint eddig sokszor, de mégis kezdett rám telepedni egy másfajta érzés. Egész nap vártam, hogy mikor jön haza a boltból, gondoltam hátha szóba áll velem vagy valami. Amikor végre hazaért, én már a szobámban voltam, mert végeztem a munkámmal aznapra. Persze nem jött be (sosem tette), hallottam, hogy matat, eszik, aztán elmegy fürödni. Én elaludtam, nem szándékosan, mert mára is lett volna még egy "feladatom", de korán elnyomott a fáradtság. Amikor felébredtem, rögtön arra gondoltam, hogy miért nem költött fel. Annyira ideges voltam belül a közönyössége miatt, hogy legszívesebben kiabáltam volna vele. Rá is kérdeztem, hogy miért nem szólt tegnap este, azt felelte, hogy benyitott, de látta, hogy alszom, nem akart felkelteni.
-Máskor költs fel. Ez is benne van a feladataim között, hogy....
-Minek költöttelek volna? Majd ma bepótolod.
Hát csak azért, mert nagyon telik az idő, és ha vége a nyári szezonnak, én lelépek, te visszamész az otthonodba! Ilyenekre gondoltam, de kapcsoltam gyorsan és nem mondtam semmit, azt sem tudtam miért gondolok ezekre.

Ezen az estén feküdtünk le először egymással. Én már feladtam félig, nem foglalkoztam ezzel a témával, úgy voltam vele, hogy majd mondja ha akarja. Amikor szólt, hogy menjek be a szobájába, akkor már sejtettem, hogy végre megtörténik.
-Be akarod ma tenni?
Nem szólt semmit.
-Azért kérdezem, mert akkor előkészülök.
-Rendben.
Átmentem és hoztam a csomagomat, törlőkendő, tágító, sikosító, ami kellhet. Elkezdtem izgatni, ahogy eddig is, de nagyon béna voltam, mert izgultam. Egy idő után mondta, hogy hagyjam abba és készítsem elő magam. Ezen meglepődtem, mert ugyebár eddig ő tágította a fenekem, most meg csináljam magamnak? Megvontam a vállam, nekem mindegy, gondoltam, és nekifogtam. És akkor levetkőzött! Most először láttam teljesen meztelenül. Mivel meleg volt, pólóban meg ingben járt, de a felsőtestét nem nagyon tudtam eddig megfigyelni. Nagyon bejött a látványa így egyben, teljesen pucéran, izmos volt, erősnek tűnt. Kis szőrcsík a mellkasán, ízléses, nem az a bozont. Rájöttem, hogy ő a legjobb pasi, akivel eddig voltam, sőt. A korkülönbség sem izgatott, de azt nagyon szerettem volna tudni pontosan hány éves. Ezeket az adatokat direkt nem kérdeztem tőle, mert nem akartam kimutatni, hogy egy picit is érdeklődöm iránta. Gábor sosem kérdezett, magasról leszart engem, akkor én sem kérdezgetem. Jó ez így. Miután levetkőzött, kezdeményezni akartam. Arra számítottam, hogy végig nekem kell irányítani az eseményeket. Azt hittem, hogy nincs tapasztalata vagy félénk vagy nem tudom mit hittem, de sokszor volt már, hogy én voltam az aktívabb, hiába én vagyok a passzív fél. De nem kellett kezdeményeznem, mert utasítani kezdett, mint eddig már párszor, abban a komoly hangnemben. Hasra kellett feküdnöm az ágyon, ő felém térdelt. Elkezdte keményíteni magát, majd belém hatolt. A farka átlagos hosszúságú volt, de elég vastag. Nem foglalkozott vele, hanem belém nyomta, nem volt kellemes. Mindegy, kibírom, gondoltam. Nem szépítek, nem volt nagy szám vele a szex. Az arcom a kispárnámba fúrtam (ezt is áthoztam a szobámból, mert ő elpakolta az ágyneműjét), és vártam hogy végezzen. A kezével széthúzta a fenekem, és úgy döngetett, meg nem kérdezte volna, hogy fáj-e vagy valami. Néha rám szólt, hogy emeljem fel és nyomjam ki jobban a seggem. Én nem mentem el, csak ő. Megnéztem volna az arcát, meg úgy az egész látványát, de semmit nem láttam belőle. Amikor végzett, ráélvezett a végén a fenekemre. Én meg letörölgettem magamat és visszamentem a szobámba.

Egyáltalán nem voltam csalódott. Inkább arra gondoltam, hogy szerencse, hogy nem volt jobb vele. Nem akartam, hogy azzal is növelje az érdeklődésem, hogy szuper vele az együttlét. A többi alkalom egyébként ugyanolyan volt, mint ez az első. Ugyanilyen forgatókönyv szerint zajlott, soha nem változtatott a pozitúrán. Azon gondolkoztam, hogy egy nővel is így csinálja-e. Hogy csak bevágja neki, aztán jól van. Tehát így zajlott az életem nála, az összes nap. Napközben elvégeztem a munkám, utána kimentem a városba, majd haza. Este szex vele (ha ott volt a nyaralóban), majd be a szobámba, mert tudtam, hogy nem szereti ha akkor járkálgatok a házban, ha ő is ott van. Egyébként Gábor sokat utazott, gondolom ment dolgozni, vagy haza, vagy valahova. Így teltek a napok, egészen egy szombat reggelig. Felkeltem és kimentem a konyhába forró vízért, mert nála nem használtam semmit, kávéból is csak kavargatósat, nem nyúltam a kávéfőzőhöz. Enni mindig a szobámban ettem, nem főztem vagy ilyesmi. Visszatérve, ezen a reggelen is azért indultam, hogy engedjek forró vizet a kávémra, mikor megláttam, hogy a konyhában ül az asztalnál.
-Ó jaj, nem is tudtam hogy itt vagy- mondtam meglepődve. Megcsináltam a kávém, közben ő könyökölt az asztalon és láttam, hogy figyel engem. Épp mentem volna vissza a "helyemre", mikor rám szólt.
-Ülj le és idd meg itt.
-Ide...?
Leültem vele szemben a konyhaasztalhoz, és a telefonom nyomkodtam miközben megittam a kávét. Amikor végeztem fel akartam kelni, de megdöbbenésemre azt mondta, hogy maradjak.
Gábor felállt, és a pultnál csinált valamit, bekapcsolta a gázt. Fogalmam sem volt mit akarhat.
szótlanul vártam, hogy mi lesz ebből. Nemsoká letett az asztal közepére egy tálcát, rajta kajákkal. Tojás, sonka, ilyenek.
-Egyél.
Elkezdtem zavarba jönni.
-Nem vagyok még éhes.
Ő rám nézett, én meg felkeltem és visszamentem a szobámba. Milyen fura egy pasas, gondoltam. Éreztem, hogy ég az arcom, ezért hideg vízzel megmostam. Délután kimentem a partra, és azon gondolkoztam, hogy máskor nem utasítom el. Bár tudtam, hogy úgysem fogja többet felajánlani.

Vasárnap megint elutazott, ami meglepett, mert hétvégén általában mindig a nyaralóban volt. Kiírta nekem egy papírra, hogy mik a dolgaim, azokat elkezdtem csinálgatni. Hétfő reggel mikor felébredtem, láttam, hogy az udvaron van a kocsija. Nagyon meglepett, mert nem is hallottam, hogy mikor jött vissza, biztos aludtam. Nem akartam még kimenni, ezért gubbasztottam a szobámban. Egyszercsak kopogtatott. Reggel szexelni akar? Ez jutott eszembe, mert sosem kopogtatott be. Kinyitottam az ajtót.
-Mit csinálsz?
-Semmit. Most keltem.
-Akkor gyere ki.
Mit akar ez? Kimentem utána. A konyhában megállt karbatett kézzel.
-Vedd ki onnan amit szeretsz- bökött a fejével a hűtő irányába.
Elkezdtem megint tiltakozni.
-Á nem, köszi, de....
-Nem úgy volt, hogy azt csinálod, amit mondok neked?
Nagyon zavaró volt a szitu. Emlékszem, hogy elkezdett égni a fejem. Azt akartam, hogy hagyjon békén, ezért odamentem a hűtőhöz, vettem belőle mandarint meg a pultról valami péksütit.
-Most hova mész?- kérdezte.-Edd meg itt.
Jézus, ez itt fog állni előttem, és figyeli ahogy eszek? Leültem az asztalhoz, és gyorsan befaltam, ő addig ott támaszkodott összefont karokkal, mint azelőtt, és figyelt. Amikor végeztem szinte kimenekültem a házból, nagyon zavarban voltam. Mindig egyedül ettem, sosem társaságban. Utáltam, ha figyelnek vagy ha valaki megkínál. De ezzel nem ért véget számomra a mai nap. Nagyon vártam, hogy mikor lép már le, elkezdett idegesíteni a jelenléte. Végre kijött az udvarra, biztos elmegy, gondoltam. Hát nem. Én a hátsó kerítésnél locsoltam, és láttam, hogy jön felém. Elkezdtem pánikba esni.
-Hagyd abba- szólt oda.
-De még nem fejeztem be.
-Nem baj. Elmegyünk. Öltözz fel.
Hogy mi? Mi ketten? Hová? Sétálni? Mielőtt ezeket feltehettem volna Gábor már rég másfelé járt. Bementem, átöltöztem. Azonfelül hogy a zavarom elkezdett növekedni, kíváncsi is voltam, hogy mi a fenét akar.