elemző999 Creative Commons License 2017.04.08 0 0 10229

"Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !"

 

A letölthető bevizsgálási jegyzőkönyvek (sok külföldi van) inkább a statikai vizsgálatokra helyezik a hangsúlyt.

A hővel kapcsolatos vizsgálati eredményeket csak egy olasz kerámia kéménynél találtam.

A többinél nincs vizsgálva a kémény hőátvezetése.

 

Külön érdekesség az új szerelt kéményekben elhelyezett kőzetgyapot szigetelés paraméterei.

Sokan nem tudják (egy forgalmazó is igen elcsodálkozott) hogy sok nem megfelelőt is forgalmaznak erre a célra.

Természetesen a kőzetgyapot sokféle gyártmányként létezik, különböző célra használtak, de a legtöbb nem megfelelő kéményhez.

Két paramétert közölnek, az egyik az átlagos üzemi hőfok (a legtöbb 350 C fokot ír erre , és a maximális hő 650 c fok, esetleg 700 C fok.

De ami nem kéményhez való az csak 300 körül tudja a maradandó alakváltozás nélküli üzemet kibírni.

Fontos megnézni melyik mit tud. Különben beszerelik a kéménytg és a szigetelés összeroskad egy nagyobb befűtés után (vaskályhák kilépő füst hőmérséklete prospektus szerint is 330 C fok.)

Hasonló eset volt amikor a kiállításon bemutatott magyar kazánban üveggyapot szigetelés volt, aminek a gyártója 50 méterre állított ki onnan, és azok mondták hogy 2-300 C fok felett a szigetelés már megváltozik (olvad, összeroskad stb.). Így a kazán szigetelése (zárt helyen) az első begyújtás után megsemmisült.

Ezeknél a szigeteléseknél az ipari célra gyártott 1000 C fok feletti hőt is kibíró (rövid ideig) termékek a megfelelőek, tehát nem lehet úgy kéményt házilag elkészíteni, hogy körbetömjük a saválló csövet valamilyen kőzetgyapottal, amit tetőszigetelésre gyártottak.

A régi kémények a kis keresztmetszet (szögletes, 140 mm) és a kis magasság miatt még új 

szerű állapot esetében sem felelnek meg. Kicsi a huzat Pa értéke. Persze a füst azért kimegy valahogy, de sokszor vissza is jön :) Na puff, a helyi kocsmában ilyenkor kinyitják az ajtót :) .

Előzmény: einohyl (10227)