"A kéményseprő cégek felmérték a helyzetet már korábban." 

Azok a felmérések nem reálisak. Részrehajlóak !

 A többi  :

   "a habarcs kötése 160 C fokot bírt,"  egy sütemény sül ennyi hőfokon, a jó pecsenye  pedig  180 fokon.

 

 Tény hogy a régi kémények falazó habarcsa nem volt anno megfelelő, mert nem tettek bele elég cementet. de a városi házak külső vakolatai hasonló hiányosságban szenvedtek. Azaz abból is kispórolták a cementet.  plusz még a homokkal is problémák voltak.  A fővárosi házak vakolatainál.

 

   a magasabb hővel kilépő savas füstök ezeket néhány év allatt tönkreteszik..

 ha magas a hőmérséklet semmi baj kimegy a sav egyikrésze a kéményen, a másik eleve nem találkozik vele.

 ezért régen    jó  50 és  75 éve amikor 'kitűnő' kénes szeneket égettek el  a kéményeknek semmi baja nem lett, mert a keletkező  kéndioxid vígan távozott a kéményből, azt békén hagyta.

 viszont az esővel egyesülve vissza hulva a már említett eleve rossz vakolatokat kikezdte.

 A problémák a földgázzal kezdődtek.  Az égéstermékekben volt víz  , volt  széndioxid és alacsony hőmérséklet így szénsav keletkezett és az bizony rombolta a kéményt. De ott is a fagy  vitte primet.  A jelenség neve kémény errózió - fagy és savhatásra az eleve rossz kéményfal / tégla habarcs  /előbb utóbb tönkre ment.  Ahol a kátrány átszivárog ott a tüzelés eleve a rossz  !

 A többi igaz, de azért régen is tudtak kémény méretezni.

 Miért pont a köpeny elemet kell bevizsgálni ? Jó lenne tudni !

 a bélés /samott és fém  /kap tanúsítást ugyan így a hőszigetelő anyag  és a burkolat is.

 Az aki  kémény tervezésre adja a fejét csak tudja , hogy milyen hatások érhetik az ott alkalmazott anyagokat.

 Mert ezek a modern kémények  eleve gyártmányok, majd  kereskedelmi forgalomba kerülő tárgyak.

 és minden tárgy amit eladásra gyártanak bizonyos  kritériumokkal kell, hogy rendelkezzen. Azt meg a szabványok  írják elő.

 kéményekre és  forgalmazott szendvicsekre egyaránt . A több százezer társával együtt.