Tudom, már régen írtad, de biztatásul, hátha elolvasod:

Az első fiamat szinte kényszeríteni kellett, hogy megnézze a kertben a húsvétra kapott nyuszit, utálja a kutyákat és egyáltalán minden állatot. Én meg annyira szeretem az állatokat, hogy ha csak rajtam múlna, biztos még több lenne, de így is mindig volt kutyám, macskám, tyúkok, kacsák, nyulak...

És ő az én vérem. A középső egy született ellenkező én meg a mindig mindenkinek megfelelni akaró vagyok. Szóval hiába gének, nevelés, még így is lehetnek tök mások, mint a szüleik.