Tegnap múlt 88 éve, hogy megszületett Fodor András, Kossuth-díjas költő, esszéíró, könyvtáros.

Fodor András

Hazafelé

Már dorombol az autó
és elmaradnak mellettünk a tájak.
A fasorok sértődve félreállnak
és jönnek új hótól fehér mezők.
A tárgyak lent, ha fény lobban rájuk,
riadtan rugdalják el az árnyuk.
   Nevetünk rajtuk, víg hazamenők.

Gyalog megyek már lefelé
és nézem, fent a hold alatt az égen,
egy hosszu felhő most osztódik széjjel
s csillag talán sohasem volt ennyi!
Zümmögve búg a telefonpózna,
mintha csak bennem zsibongna, szólna.
   Tudjátok-e mi az: hazamenni!

1947