Szádvárnak nem tudunk öregtornyáról. Nem is volt vagy csak elbonthatták...

Még nem jutottunk el Szádvár legkorábbi korszakához. Például pénzekből a legrégibb "csak" Luxemburgi Zsigmond királyé 1427-ből. A feltevések szerint az erődítménynek a belsővára épülhetett ki legelőször a nagy területű hegyplató közepén. Ennek bejárata kelet felől egy magas kaputorony volt. A vaskos falú lakótornyokat {vagy öregtornyokat} általában a legmagasabb csúcsra alapozták, mint például Regécen. De Szádvárnál nincsen ilyen kiemelkedő, nehezen megközelíthető éppen ezért jól védelmezhető sziklacsúcs. Talán ezért már kezdettől fogva egy kb. négyzetes alapterületű udvart oltalmaztak várfallal, aminek belső oldalához kötötték az egyes épületeket. Ha levonjuk az ágyúk számára csak a XVI. században létesített bástyákat {rondellákat és ó-olaszbástyákat} akkor egyedül a belsővár délnyugati sarkában maard meg egy kisméretű torony. Gerő László építész vártipológiája alapján ez előbb létesülhetett, mint a bástyák. Csak az a bökkenő, hogy akkor nem 1-et, hanem 4-et kellene belőle találni, mert úgy lett volna értelme a korai várat védeni. Persze lehetséges, hogy a többi korai tornyot később lebontották az erődítmény bővítésekor. De azon helyszíneket még kutatni kell.

Idén ismét lesz régészeti feltárás Szádvárban augusztusban, amin minden segítő kezet örömmel veszünk!