Az evolúciós fejlődéshez valóban nem kell aktív besegítés, az zajlik magától is, amennyiben a szükséges körülmények fennállnak.
Ugyanez lesz a mesterséges elmében. Az evolúció fejlődést jelent. Csak a fejlődéshez nem kell feltétlenül sokaság. Sok faj, sok egyed. Elég egyelten példány ami autonóm módon tanul "szeret" tanulni.
A hagyományos szemlélet szerint három alapvető dolog működik az evolúcióban: replikáció, mutáció, szelekció.
A tanulás folyamatos megerősítést jelent. Olyan megerősítést, mint amikor az adott faj példánysza növekszik. Nő a populáció. Ez egyfajta megerősítés.
Csányi Vilmos (Volt főnököm volt, ott voltam programozó. a könyvét is olvastam)általános evolúció elmélete szerint az evolúció nem más, mint a replikatív információk halmozódása egy energetikailag nyílt rendszerben.
Az információ az ökorendszerben az új fülkékbe való betörést jelenti legjobban, egy új fajjal. Az elménél szerintem, meg az új viselkedések és gondolatok kifejlődését és megszületését jelenti. Van benne némi analógia.
Ebből következik, hogy az evolúció nemcsak az általunk élőnek tartott rendszerek sajátja, hanem létezik kulturális, és technikai evolúció is, s ide sorolható az mesterséges intelligencia fejlődése is.
A darwini elmélethez képest továbblépést jelent Csányi azon felismerése, hogy az evolúció nemcsak a fajok szintjén zajlik, hanem több, egymásba épülő (hierarchikus) szinten is. A planétánkon az alábbi fő evolúciós szintek alakultak ki: molekuláris, sejtes, organizmikus, ökológiai, globális, s ezeken belül alszintek is vannak. Az evolúciónak nincs előre kijelölhető célja, azonban Csányi szerint van iránya, ill. tendenciája, ami az említett replikatív információk halmozódása, ami azt jelenti, hogy az evolúcióban résztvevő rendszerek egyre hatékonyabban, egyre kiterjedtebben replikálódnak (szaporodnak), s egyre újabb és fejlettebb módokat fejlesztenek ki ugyanarra a "témára", vagyis a létfenntartásra. Amikor a környezeti körülmények olyanok, hogy egy vagy több rendszer már nem tud tovább lényegesen fejlődni, egyfajta állandósult állapotba, sztázisba (Csányi terminológiájával : identikus fázisba) kerülnek, s ekkor megjelenik egy következő hierarchikus szint, s az fog tovább evolválódni, s a rendszer ennek a magasabb rendszernek lesz alkotó eleme. Ez figyelhető meg a földi evolúcióban is; pl. az egysejtű lényeknél sejtes evolúció eljutott az identikus fázisig, ahol már fizikai akadálya van a további fejlődésnek (nem létezhet 1m3-es egysejtű a földi viszonyok között). Ekkor nyílt meg a többsejtű organizmusok fejlődési szintje, amikor különféle sejtek először lazább, majd egyre szorosabb szimbiózisba lépve végül evolúciós úton kialakították a többsejtű organizmusokat, amilyen például az emberi egyed is. Az evolúció persze itt sem áll meg akkor, amikor a többsejtű organizmusok az identikus fázisba jutnak. Ekkor nyílik meg a társadalmi szerveződés lehetősége, ami a földi evolúcióban nemcsak fejlett emlősöknél, hanem rovaroknál is megjelent.
Kérdés, hogy mi a helyzet az emberi társadalom, mint evolúciós szerveződési egység jövőjét illetően?
Szerintem az emberiség nem jut el az identikus fázisba. Az erőforrások kimerülése, a túlszaporodás, a esetleges klímaváltozás, háborúk stb. Helyette egy új ettől független ágon, tehát mielőtt az emberiség eljutna az identikus replikáció fázisába, egy új evolúciós folyamattal megteremti mellékesen a gépek és mesterséges intelligencia korát. Most ez jó lesz vagy sem az kiderül. De ahogy az ember sorsa haladni látszik ez csak segíthet.
Én úgy vélem, hogy ez a szerveződés még messze van az identikus fázistól, s jelenleg is komoly átalakulásban van. A helyzetet bonyolítja, hogy szűkebb értelemben vett társadalmi átalakulások mellé jelentős technikai, tudományos fejlődés is társul, aminek nem lehet látni a végét, s ez is mutatja, hogy messze vagyunk az identikus (beállandósuló) fázistól. Emellett mára az is nyilvánvalóvá vált, hogy az egész földi ökológiai rendszerre is olyan erős hatással van az emberi tevékenység, hogy nem válaszható el annak sorsától. Úgy tűnik, hogy vagy sikerül a földi ökológiai rendszert a saját rendszerünkbe integrálni, s így alakul ki a globális evolúciós szint identikus fázisa, avagy kipusztulunk (magunkkal rántva számos élőlényt), s a globális egyensúly nélkülünk áll helyre. Természetesen én bízom az emberiségre nézve kedvező végkimenetelben, de a dolog még messze nincs lefutva.
A fent említett, szerteágazó, s bonyolult folyamatban a mesterséges intelligenciának is fontos szerep jut. Már ma is se szeri se száma a számítógépekben, robotokban, gépekben, automatákban, mobiltelefonokban működő intelligens funkcióknak, s akkor még ott van az internet, s ennek számos alkalmazása, köztük az, amin éppen ez a fórum is működik. Hosszan lehetne elemezni, hogy ezek milyen szintet képviselnek, de én most csak annyit mondanék, hogy messze vagyunk attól az integráltságtól, fejlettségi szinttől, amit már egy egységes (identikus) globális szerveződési szintnek lehetne nevezni. Viszont az is egyértelműen látszik, hogy a rendszer ebbe az irányba sodródik, amennyiben egyéb okokból nem omlik össze, előbb-utóbb eljut a globális intelligens rendszer állapotába.
Még fontosnak tartom megjegyezni, ebben a folyamatban a mesterséges intelligenciát helytelen valamiféle "ellenségnek", fejünkre növő "riválisnak" tekinteni. Bármennyire is hatásosak az ilyen riogatások (s ennek világirodalmi és filmes előzményei is vannak; robotok lázadása stb.) a realitások egészen mások. Már elég régen vannak számítógépek, robotok, s az internetet sem tegnap hozták létre, de eddig még semmi jele annak, hogy a mestersége intelligencia fölénk akarna kerekedni. Világosan látni kell, hogy a mesterséges intelligenciát (mint neve is mutatja) mi hoztuk létre, mi üzemeltetjük, s bárhová, bármilyen szintre fejlődik is, ugyanannak a rendszernek az integráns része marad, aminek mi is. Ahogyan az emberi agy sem ellensége, vagy riválisa a szívnek vagy más szervnek, úgy a mesterséges intelligenciának is szüksége van az emberi közreműködésre. De ha esetleg a távoli jövőben esetleg már nem lesz szüksége az emberi ténykedésre, még ez sem jelenti azt, hogy az emberiséget kiiktassa, hiszen ebből nem származna semmi előnye.
Természetesen egyetlen faj sem örökéletű, s nincs semmi garancia arra, hogy az emberiség még akárhány millió évig fennmarad, de ma már az nem opció, hogy leállítsuk a technikai fejlődést, minden mesterséges intelligenciát eltüntessünk, s visszatérjünk az őskőkorba, abban reménykedve, hogy így tovább fennmaradhatunk. Az evolúcióban visszafelé már nem lehet menni! Akárhogyan alakul is, a mesterséges intelligenciával már együtt kell élni, s én hiszem, hogy ez előnyünkre válik, s előnyére válik a földi globális rendszernek is, ha jól bánunk vele.
A mesterséges intelligencia elemei alakulnak, fejlődnek, de nincsenek egységes rendszerbe integrálva. Vannak pl neurális hálózatok amik képesek valamit megtanulni. De ez még kevés.Univerzális tanuló gép kell olyan ami arra "törekszik", hogy belakja környezetét, min t a bioszféra a fülkéit. Új fülkéket, gondolatokat, viselkedéseket nyisson, ott ahol még nem járt senki. Magától nőjön a rendszer információ tartalma. Ne kelljen megmondani semmit, hogy ezt vagy azt tanuld. A robotok is a másik elem. Egyelőre buták és csak imitálnak, de majd össze lesznek hozva a valódi AI-val.
Amiket én próbálok programozni az ilyesmi csak kicsiben. Hobbiból. Zárt élettérben a számítógépben. Vannak sikereim. Látom a fejlődést. Addig kéne a profiknak ezt megcsinálni amíg el nem patkolok:-) Jó lenne látni. A tudás ezekben a gépekben gyorsan termelődne. Talán segítenének az emberiségen a problémáik megoldásában. A betegségek, az öregedés, a nehéz munka stb.stb
