Alapvetően miért van az, hogy a harminc-negyven éves füzeteket beadók teljesítéseinél nincs semmi problémánk? Miért van az, hogy ők zokszó nélkül kétszer stempliztek mindenhol, ahol kellett? Ők miért nem lazáskodtak? Bizony, nagyot fordult a világ a rendszerváltást követőn. Sajnos, az élet egyre több területén látjuk azt, hogy a szabályok lassan kivesznek a mindennapokból. Kultusz lett a deviancia ünneplése, a bűnösök mentegetése. Nem akarom elvi síkra terelni ezt a beszélgetést, de megfontolandó lenne visszatekinteni az időben, hogyan is változott meg az utóbbi időkben az emberek szabályokhoz való viszonyulása!
Nem sokat tudunk tenni ezügyben, talán csak annyit, hogy azon a szemétdombon, amit egy kicsit mi is a magunkénak érzünk, próbáljuk betartani és betartatni a szabályokat. Azokat, amiket közmegegyezéssel elfogadtak a kéktúrát járók több mint hatvan éve, és amely szabályok megadták a kereteket ehhez a mozgalomhoz.

Vaskalaposak-é lennénk emiatt? :-)))