nem visszafogni akarlak, és főleg nem irgykedek vagy ilyesmi, csak én azt szoktam mondani, hogy futni lassan kell és a futásban fejlődni is lassan érdemes, mert az a legjobb ha tényleg konkrétan életünk végég tudunk futni, van motiváció és cél. Az egy-két éveb belüli maraton megterhelő minden szempontból: fizikailag nem alkalmazkodott izomzatot és csontrendszert veszünk rá olyan teljesítményre, amit fejben egy viszonylag stresszes, szigorúan betartott, sok kötelezettséggel járó felkészülés során érünk el. Ez szerintem kevesebb örömmel jár. A táv növelése nem az egyetlen út, az időeredmények javítása, terepen futás is egy jó lehetőség.

Feltehetőleg a városodban/kerületedben van futónagykövetes csoport, ezek lazán szerveződött baráti futótársaságok mindenféle kötelezettség nélkül (nincs tagdíj vagy ilyesmi) és elég jó hajtóerővé tud vállni a hasonszőrűekkel futás, ráadásul sok tapasztalt futó van, aki kb ugyanazt az utat járta be mint te.

http://www.futanet.hu/cikk/a-bsi-futonagykovetei