Károlyi Amy

 

 

ÉRINTÉSEK

 

1.

 

Az érintés mínusz előjelű,

nem tudja egyik kéz sem a jövőt,

mi külön életű.

 

A valóságot nem ismeri még,

ez az érintés testtelen.

De kívánja, hogy valóság legyen,

a valóságot nem ismeri még.

 

Két semmi között rejtezik

két semmi közt harmadik semmi sem.

 

Egy merengés tűnődik, hogy legyen.

 

2.

 

Két kéz között a boldog lebegés,

oly elvont, még nem valóságos,

oly közeli, hogy távoli,

mint tervelt, meg nem épült város,

esőszag a szomszéd határból.

 

Ott van már, de még foghatatlan

s megfoghatatlan, hogy ott van.

Addig létezik, amíg nincsen,

és akkor nincs, mikor már megvan.

 

 

Mindenért mindent, 1992 [40.]