Károlyi Amy

 

 

AZ ELMONDATLAN

 

Valahol, por a porral,

por a levegővel

elkeveredünk,

valahol újra testvérek leszünk:

 

az érc az érccel,

gyökér a gyökérrel

olvadunk és ölelkezünk,

valahol újra szeretők leszünk;

 

az idő ráér, és mi az időben,

légy a borostyánban

várakozunk,

vagy múzeumba kerülünk,

vagy elfűtenek,

a más testének meleget adunk.

 

De hova lesz az elsuhintott sóhaj,

hol támad fel, milyen alakban,

hol, nagy kosárba gyűjtve

a meg nem tett, az elmondatlan?

 

 

Bezárt ház, 1989 [19.]