Értem. A hiba ott van hogy a füst útját ki kell számolni időben is, és azt a felületet amivel találkozik ezen az úton. A csöves hőcserélők értékei könnyen kiszámíthatóak. De nem optimális a hőleadás képessége.

Átlagban 1 m/sec sebességgel halad a füst. Az ilyen csőrendszer felületével nem teljesen jól találkozik áramlástechnikai szempontból.

Pld ha elmegy a csőrendszer mellett a füst, tömegének mennyi része mennyi ideig fog érintkezni a csővel, és milyen mennyiségű meleget ad le.

 

Más eset ha a füst közlekedik a csőrendszerekben, és hatalmas felülettel érintkezik. 

 

Számolj ki egy tucat verziót és  látható hogy hatalmas  különbség.

 

 

Egy jól tisztítható öntöttvas hőcserélő, amelyikben vannak 4 cm átmérőjű csövek, hatalmas hőt tud elvonni. De lehet réz csőből álló is.

Nem mindegy milyen hosszú a csőrendszer, és az egész felület (a csövek belső felülete) mekkora.

 

A képen látható csöves hőcserélő, aminél a víz kering a csövekben gyenge teljesítményű.

 

Számold ki ugyanezt fordítva úgy, hogy egy víztartályban vannak a csövek, és a csövekben megy a füst. Óriási különbség!!!!.

 

Mellesleg ilyen már volt és optimalizálták is. Ismert megoldás :) 

 

Találós kérdés: mikor és hol :) .