Teremtőhöz!

 

Elveszett bárányod, lám, visszatért,
Önző vágyait kiélte.
Bölcsen, mosolyogva nézted, ahogy Istent játszik,
Most itt térdel előtted, és megbocsátásra vár.

 

 

El nem készült vers

 

Verset akartam írni hozzád istenem,
De nem állnak össze a szavak
Hogy tudnálak magasztalni téged,
Én a kétkedő, hitetlen?

 

Elmúlás

 

Októbernek fájó könnye,
Harmat cseppként hull a földre -
Búcsúzva így a nyártól,
Mint szőlőfürt az indájától.

Reszketve az elmúlástól,
Búcsúzom az ifjúságtól,
Éveimet számba véve,
Mikor kerülök elébe,
Lesz e áldás, feloldozás?

 

Az idő

 

Arcom tükörből visszanéz rám
Az idő rárakta ráncait,
Mint könnyű pelyhet elfújta
Ifjúságom bájait.

Szememben a büszke fény,
Melyet csodáltál oly nagyon.
Halványul mint gyertyafény,
A kormosodó üveglapon.