A gravitonszélnek van egy maximális sebessége és egy maximális nyomóereje..
A gravitonnak van maximális sebessége kb 1 Mc, a nyomóereje 1.21x1044 newton. Így tehát ez a maximális gravitációs erő ami a gravitonszél hatására megnyilvánulhat amikor az egyik oldalról már semmi gravitonsugárzás nem érkezik egy elegendően nagy fekete lyuk árnyékolása miatt.
A gravitonszél "sebessége" az eseményhorizonton pontosan c, mert éppen annyival több graviton halad befelé, hogy a kifelé tartó fotont éppen megállítja. A befelé tartó foton sebessége itt 2c.
ha minden irányból egyformán fúj a gravitonszél, akkor a gravitonszélnek ellenállás nélkül kell “átfújnia” önmagán
A gravitonok teszik ezt. Analógia lehet a szórt fénysugárzás ahol minden irányba haladnak fotonok és nem szeretnek összeütközni egymással.
Ez viszont olyan, mintha nem is fújna.
Pontosan jól érted, ez történik a világűrben ahol súlytalanság van. Minden irányban egyforma mennyiségű graviton halad, a megjelenített gravitációs hatásuk nulla.
Ha két azonos mennyiségû és sûrûségû, egymástól fényévekre távoli tömeg soha nem közeledhet egymáshoz
Ilyen nincs, hogy soha. Ezek mozognak és valamilyen pályán keringenek, ezért nem közelednek egymáshoz feltűnően. Ha egymáshoz képest valamilyen okból leállnának, akkor abban a pillanatban elindulnának egymás felé. Például ha a Föld a Napkörüli pályán szembetalálkozna egy hasonló méretű és sebességű objektummal (és ezért a keringés leállna) akkor azonnal megindulna a Nap felé és a két egymásba ütődött objektum gyorsulva beleesne a Napba.
A két csillag között természetesen megvan a gradiens mert mindkettő árnyékol.
1518, A Proton és az Elektron, ha összekelnek, nem semmisítik meg egymást, hanem felveszik a Fotonsugár családi nevet.:))
kicsit elírtad, a proton és az antiproton tesz ilyet, de nagyon jól haladsz, ha õk egybekelnek akkor atom vagy atommag lehet belõlük. Igazad van a proton és az elektron egymás antianyag párja, de nem tudnak egymásra “felszállni” mert a fotonképzõdéshez két egyforma (energiájú, frekvenciájú) házasulandõ fél szükséges. Ha a proton mondjuk depresszióba esne és valahogy elveszítené életenergiájának nagyrészét, akkor a világegyetem egy szempillantás alatt annihilálódna, szétsugárzódna. Szerencsére nem tesz ilyet.
bign 1526, A sötét anyag amúgy lehet olyan anyag, ami elenyészõ (észlelési határnál gyengébb) sugárzást bocsát ki.
Pontosan ez a helyzet, a sötét anyag molekuláris hidrogén. A csíkjai gyengék és ezt a légkör elnyeli. Az atmoszféra fölé beállított IR spektrométerrel azonban már az első alkalommal megtalálták a H2 csíkjait méghozzá az addig ismert atomos hidrogén mennyiségének kb tízszeresét. Pont elég a gravitációsan hiányzó (sötét anyagnak titulált) anyaghoz.
